Az angyalforras.hu weboldalt saját forrásokból tartjuk fent.
Ha szeretnél hozzájárulni működéséhez, kattints a támogatom gombra!

Köszönjük támogatásod! TÁMOGATOM!

AZ ARANYKOR

2020-01-30

Az Aranykor a szellemi megvilágosodás kora, ahol a szeretet és isteni törvények uralkodnak

 arany templom misztériumiskola 6.png

 Kép forrása: Pinterest.com

 

Az ókori egyiptomiak, sumerek, kelták és az ógörögök a szabadság, a béke és a kozmikus szeretet világkorszakát, az „istenek idejét” ARANYKORNAK nevezték.

A SZELLEMI FORRADALOM, egy nagyszerű egyéni és társadalmi változás, melynek során az ember felismeri önnön belső végtelenségét és az isteni erővel teljes, elválaszthatatlan azonosságát.

Az Aranykor-mozgalom egyik jellegzetessége a jókedv és a nevetés, hitvallása pedig az élőlények közötti korlátokat elsöprő szeretetteljes közvetlenség.

Az Aranykor filozófiája holisztikus-, ezoterikus szemléletmód, bölcseleti (filozófiai) irányzat és világkép. Ez az a szemlélet, ami az „Örök Filozófia”. Ezt nevezik tértől és időtől függetlenül létező egyetemes emberi tudásuniverzumnak.  
Az Aranykor filozófiája rendkívül gyakorlatias rendszer, mert segítségével tanulhatunk, taníthatunk, fejlődhetünk, közelebb kerülhetünk a számunkra fontos személyekhez, fejleszthetjük önismereti és önkifejezési képességeinket, ezen kívül magunk által gyógyulhatunk.

Az Aranykor testvériség-gondolata és eszméje a harmónia forrása és megtestesülése.

E korra jellemző mentalitás az, hogy én akkor vagyok boldog, ha te is, és te akkor vagy boldog, ha én is jól érzem magam – legyünk boldogok együtt és nem egymás rovására.

Az emberek egyéni Aranykora akkor köszönt be, ha a személy arra törekszik, hogy szép és magasztos gondolatokkal, igaz jó szándékkal, jó cselekedetekkel nemesíti magát és élőlény társait, közösségének életét.

Az aranykori ember nem szenved a „mindent magamhoz” viszonyítás pszichózisában. Tisztában van azzal, hogy a Mindenség organikus, szerves egész, amelyben minden elem éppen olyan nemes, értékes, szeretnivaló, hasznos és egyik sem a másik, hanem mindegyik az ÉLET összhangját szolgálja.

Az Aranykorban az ember tudja, hogy Isten nem – egy rajta kívül álló lény – kívülről kormányozza a világot, hanem benne van.  

Az Aranykor eljövetele voltaképpen nem más, mint a Fényhaza idea-szinten létező boldog birodalmának itt a Földön, az anyagi szférában való manifesztálódása.
Ebben a korszakban az új létezésmód alapeleme immár nem az anyag lesz, hanem a szellem, nem a pénz, hanem a teremtő gondolat, nem az élőlénytárs rovására való haszonszerzés, hanem az élőlénytárssal közös szívvel, Isten és az élet dicsőségére megvalósított alkotó, teremtő, örömteli munka.

A jelen időszak tulajdonképpen egy világméretű átalakulási folyamat, amelynek része az eddig uralkodó vaskori rendszerek teljes összeomlása.

A Vaskor befejeződésével sírba száll minden olyan felépítmény, amely az anyagelvű világszemlélet alapját képezte (pl. kapitalizmus, nihilizmus, bank, egyház stb.)

Az Aranykor a Nagy Szellemi Szintézisek kora – egy kor, amely tanújává lesz annak, hogyan dől össze a materializmus minden ízében recsegő, instabillá vált építménye és hogyan lép fel méltó helyére a szellemi szabadság, a gátakat, tabukat nem ismerő alkotó gondolat.
Az Aranykor fénykapui szellemi és lelki síkon már megnyíltak.

Ez azt jelenti, hogy „zöld utat” kapott szellemi és lelki síkon minden, aki/ami aranykori.

Az igazhitű gyógyítók egyre hatékonyabbá válnak és bizonyíthatják tudományukat és feltétel nélküli szolgálatkészségüket.
Az igazat szóló spirituális tanítók pedig megoszthatják bölcsességüket a nyitott és befogadó személyiségű emberekkel (akik egyre többen lesznek).

Az Aranykor eljövetele hatalmas fordulatot jelent az emberiség számára.   A változás nem egyik napról a másikra következik be, a folyamat már régen tart, csak a szemünk előtt most válik láthatóvá.

A Vaskorban megtanultunk nem gondolkodni, hiszen ennek a korszaknak az volt az egyik leckéje, hogy az ember megtapasztalja a sötétséget.


A sötétség a fény hiánya.


A fény a magasabb rendű létezés tartalmi hasonlata.


Minden változásnak a gondolkodás az alapja, hiszen minden érzelmet és cselekedetet egy gondolat előz meg.


Sajnos a mai ember – most még – nem akar gondolkodni, ezért nem is veszi észre, hogy egy társadalmi elit, amelyet nevezhetünk szervezett köz és magánhatalomnak, adósrabszolgaságba kényszerítette (devizahitel), kizsákmányolja (adók, közterhek), butítja (oktatási intézmények, média, egyház, gyülekezetek) és végül elpusztítja (gyógyszeripar, környezetszennyezés, háború).


Egyetlen megoldás van arra, hogy az emberiség kiszabaduljon a sötétség börtönéből és visszaszerezze szabadságát



A HOLISZTIKUS GONDOLKODÁS

Az Aranykor hozza magával az új eszméket és egyre ismertebbé válik az a filozófia irányzat, amelyet a Vaskor mindenkori képviselői szerettek volna eltitkolni és gyökerestől kiirtani.

A  HOLISZTIKUS FILOZÓFIA

A filozófia szó hallatán mindenkinek egy elvont gondolkodáson alapuló rendszer jut az eszébe.

 
A filozófia kifejezés görög eredetű, szó szerint a „bölcsesség szeretet”-ét jelenti. Az a bölcsesség, amelyről szó van – a görögök felfogása szerint – olyan fenséges tudás, hogy csak az istenség birtokában lehet. Az ember osztályrésze ennek az isteni bölcsességnek a kutatása és feltárása. Ez nem egy kész, befejezett valami, hanem folyton bővülő eleven élet.


A filozófiának több irányzata van ilyen pl. a természetfilozófia, társadalomfilozófia, vallásfilozófia, ezoterikus filozófia, holisztikus filozófia stb.


Minden filozófia elveken épül, azonban mégsem csak elmélet, hanem műalkotás is, mely nagyon sokat elárul alkotójának (a filozófus) személyiségéről és lelkiségéről. Egyfajta kritika is, hiszen kritikája mindannak, amit mások hisznek, állítanak, ugyanakkor bírálata önmagunknak.


A filozófia a világmindenség kialakulásának okát és mikéntjét, valamint az életét és a természetét vizsgálja.

FILOZÓFUS

A kérdések és a gondolkodás embere. Ő az, aki a világ végső értelmét és egységes magyarázatát keresi. Eszköze a szó, fegyvere a gondolat, amellyel az igazság érdekében száll vitába (harcba). Mindig csak azt az állítást teszi magáévá, aminek igazságáról saját esze meggyőzte őt. Amit a filozófus keres az a tiszta, érdekmentes tudás. Mindig az eszmék és az igazság felé fordítja tekintetét. Teóriákat állít fel és érvekkel támasztja alá azok igazságát.


A kérdések embere úgy él, ahogyan gondolkodik, és azért él, hogy gondolkodjon.
Mivel az ember a gondolkodás teremtménye, ezért mindenkiben ott van a filozófus.

HOLISZTIKUS FILOZÓFIA


Ez a filozófia egy specializáltnak nevezhető területe, amely szorosan összefügg az ezoterikus és a spirituális szemlélettel is.

A holisztikus filozófia az Aranykor filozófiája.

A mai vaskori eszméknek a holisztikus gondolkodásmód a halált jelenti, ezért van az, hogy hivatalosan nem is létezik ez a fajta filozófiairányzat.
A Vaskor szellemisége elhitette velünk, hogy amit az érzékszerveinkkel nem észlelünk, és amire nem gondolunk, vagy amiről nem beszélünk, az nem is létezik.

Szerencsére a sötétség kora haldoklik és e korszak pusztulásakor vesznek az eszméi is.

Az alternatív gyógyításban már alkalmazzák a holisztikus szemléletmódot.

E gyógyítás alapelve, hogy az ember a SZELLEM-LÉLEK-TEST egysége, az isteni erőnek és tudatnak hordozója, valamint megnyilvánítója, ennélfogva nemcsak a fizikai világ lakója.  

Minden betegség a lelki élet elfojtásának a következménye, vagyis kivétel nélkül, minden betegséget a harmónia hiánya vált ki, ami azt jelenti, hogy diszharmónia keletkezik a forma és az élet (anyag és a szellem) aspektusai között.

A holisztikus filozófia az egységben/egységesen való gondolkodást, elmélkedést jelenti. Ez a szemléletmód a jelenségek eredendő komplexitásának megértésére irányul.

Magva az az elv, hogy a részek csak az egészhez való viszonyukban nyernek értelmet. E gondolkodásmód azt jelenti, hogy analógiás észjárással az egészre, mint összefüggésrendszerre figyelünk, vagyis a mindennek a mindennel való kapcsolatát és összefüggését keressük. Ez egyet jelent az EGYSÉGre való törekvéssel.

A holisztikusan gondolkodó ember minden részt az egészben lát, így a részt az egész tagjaként fogja föl.

Mindenben ugyanazt veszi észre, minden részletben az EGY-nek, az EGÉSZ-nek, vagyis ISTENNEK az értelmét figyeli és keresi, így a hagyományostól eltérő gondolkodásmód körvonalait bontakoztatja ki. Ez egy olyan gondolkodásmód, amely az embert önálló felelősségvállalásra és cselekvésre ösztönzi.

A holisztikus szemlélet a Teremtővel való egységünk felismerését és a világegyetem alapelveinek megértését eredményezi.

Az ember önismeret által rájön, hogy Isten alkotórésze és a Teremtőt nem önmagán kívül keresi, hanem saját magában.

Így válik a személy KERESŐVÉ, majd TÖREKVŐVÉ.

Az önismeret nemcsak azt jelenti, hogy tudatában vagyunk erényeinknek és hibáinknak, hanem azt is, hogy tudjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk.
Az alábbi idézet a Delphoi Jósda homlokzatáról tökéletesen összefoglalja az önismeret lényegét:

„Ember, ismerd meg Önmagad! Ismerd meg önmagad, és minden kérdésre választ, minden problémádra megoldást találsz. Kérdéseidre választ nem önmagadon kívül kell keresned, hanem önmagadban. Ha önmagad megismered, az egész univerzumot megismered, mert annak a mintájára jöttél létre.”

A holisztikus szemlélet szerint az EMBER kozmikus lény a világegyetemben, akiben az értelem a legmagasabb szellemet a legalsóbb anyaggal egyesíti, ennélfogva nem kevesebb, mint a MEGNYILVÁNULT ISTEN.

Feladata az egyéni tapasztalatszerzés, melynek eredménye a lélek számára a végtelen fejlődés.

HOLISZTIKUS SZEMLÉLETHEZ TARTOZÓ TERÜLETEK
- Spiritualizmus (Célja az egyén szellemi fejlődése lehetőségének feltárása, az univerzum működési alapelveinek megértése.)
- Szimbolizmus (jelképek, misztériumok)
- Bioenergetika (Isteni Éntudatra ébredés)
- Okkultizmus (a természet rejtett erőinek és az emberben rejlő képességek tanulmányozása; megfigyelés és megkülönböztetés)
- Pszichológia (viselkedés és mentális folyamatok tanulmányozása; önismeret)
- Teozófia (isteni-, ősi-, rejtett bölcsességek feltárása)
- Élettér-tanácsadás (az ember és a környezete közötti kölcsönhatások vizsgálata,
tanulmányozása; Feng Shui; lakberendezés; radiesztézia stb.)
-  Alternatív gyógymódok (bioenergetika, természetgyógyászat, homeopátia, akupunktúra, kineziológia, színterápia, holisztikus medicina stb.)
- Zene (hangterápia)
- Képzőművészet (néphagyományok)

Ezek az irányzatok csak töredékei azoknak a területeknek, melyek a holisztikus filozófiához kapcsolónak.
Valójában minden tudománynak, szakterületnek, körülménynek, élethelyzetnek, gondolatnak, érzelemnek köze van a holisztikus filozófiához, hiszen minden mindennel összefügg, és mindennek oka van.
Világegyetemünk egy precízen megalkotott tökéletes rendszer, amely egységesen (holisztikusan) működik.

A HOLISZTIKUS FILOZÓFIA TANÍTÁSA

Nem egyszerű dolog a holisztikus filozófia bemutatása és tanítása a mai, leginkább még anyagelvűen gondolkodó emberek számára.
A Vaskorban született és nevelkedett egyénekre főleg a racionális és a logikus észjárás jellemző. Ez azért van így, mert a mindenkori társadalmi rendszer eszméi és az iskolai képzések csak ezekre a gondolkodásmódokra hegyeződtek ki.  Egy tantárgy oktatásának feltétele az, hogy rendelkezzen elmélettel és a gyakorlatban is bizonyítható legyen.
Ha az elméletet nem támasztjuk alá érvekkel és a gyakorlatban való bizonyítás sem áll szilárd lábakon, akkor a tantárgy nem oktatható.

A holisztikus filozófia gondolkodásra, majd szemléletváltásra inspirálja az embert.

Ezzel a gondolkodásmóddal könnyebben megérthetjük a világmindenség kialakulásának okát, természetes, szépségét és az embernek, mint kozmikus lénynek a feladatát/szerepét.

Az EGYSÉGTUDAThoz  szemléletváltáson keresztül vezet az út!

Elsőként az ember lélektudatra, majd nemzettudatra és végül egységtudatra ébred.

(Jelenleg az emberre a személyiségtudat jellemző, ami azt jelenti, hogy egy életben gondolkodik, valamint csak a jelen és nem az örökkévalóság teremtményének tartja magát.)

A holisztikus szemlélet segítséget nyújt a törekvőnek  a hétköznapi élet minden területén.


A holisztikusan elmélkedő személy belátja, hogy minden helyzet, konfrontáció, kommunikáció érte van azért, hogy a bennük rejlő tapasztalatot megszerezze, látóköre bővüljön, tapasztaltabb és bölcsebb legyen.

Az Aranykor igen nagy változásokat hoz mindenki életébe, melyek okoznak fájdalmat és örömöt egyaránt.

Ahhoz, hogy a velünk történő eseményeket megértsük, majd elfogadjuk és, hogy ne a Vaskor posványában dagonyázzunk még hosszú ideig, elengedhetetlen lesz a holisztikus gondolkodásmód.


arany kapu másolata.jpg

 Kép forrása: Pinterest.com 

Forrás:  Logosz Világ :)  logoszvilag.blog.hu