2017 - Október
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
 
 
 
 
2017 - November
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
 
 
2017 - December
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
Főoldal > Felemelkedett mesterek
Görög Istenségek
 
Görög 
 


Aphrodité: Zeusz és Dióné leánya, a szépség és a szerelem istennője, a tizenkét főisten egyike. Miután anyja megszülte még egy ideig a tengerben időzött, majd kagylóhéjban hajózott, Küthéra szigetére (ezért egyik mellékneve Küthereia), majd tovább Küproszra (ezért másik neve Küprisz). Aphrodité ébreszti fel a szerelmi vágyat, hatalmának senki sem tud ellent állni, csak három istennőt nem tud szerelembe igázni: Athénét, Artemiszt és Hesztiát. Kíséretét sok istennő és isten képezi, ezek: a Khariszok, a Hórák, Peithó, Pothosz, Erósz, Anterósz, Himeirosz, Hümenaiosz, Hédóné, Paphié, Gamosz, Aphroszűné. Szekerét, amely aranyból van verebek és galambok húzzák, amelyek egyben szent madarai is, szent növényei a rózsa, az alma, és a mirtusz. Többször bocsátkozott szerelmi kalandba, nem csak istenekkel, hanem halandó férfiakkal is. Férje a sánta Héphaisztosz volt, akit Arésszal, a vad hadistennel csalt meg.

Apollón: Zeusz és Létó fia, Artemisz ikertestvére, a fény, a költészet, a zene, a jóslás, az igazságosság és az íj istene, a tizenkét főisten egyike. Pártfogolja a költőket, a dalnokokat, ő a Múzsák karvezetője (Muszagetész) is. A lantjátékot Hermésztől tanulta. Mint gyógyító isten a bűnök eltörlése is az ő hatáskörébe tartozik. Szent állatai: a hattyú, a farkas, az egér, a delfin, és a gyík, szent növénye a babér. Melléknevei: Messzelövő, Ezüstíjas, Tündöklő.

Arész: Zeusz és Héra fia, a dühödt csaták és az öldöklés istene, a tizenkét főisten egyike. A háborút magáért az öldöklésért, a vérért, a mészárlásért kedvelte. Nem törődött a csaták kimenetelével, hol az egyik, hol a másik félnek kedvezett. A szenvedély sokszor elhomályosította az elméjét, és nem egyszer megszégyenítve távozott a csatatérről. Ereje ellenére nem volt legyőzhetetlen, Athéné pl. mindig győztesen került ki a vele folytatott küzdelemből. Saját apja is sokszor szemébe mondta, hogy gyűlöli, s már rég a Tartaroszba vetette volna, ha nem volna a fia. A csatateret nagy kísérettel járta, s ez magabiztossá tette. Kísérői: két fia Deimosz és Phobosz, a rémület és az iszonyat, Enüó a harctéri mészárlás, Erisz a viszály és ennek gyermekei. Szent állatai a kutya és a keselyű voltak. Híres szerelmi kalandja Aphroditével, aki öt gyermeket szült neki: Deimoszt, Phoboszt, Erószt, Anterószt és Harmóniát. Melléknevei: Vaskezű, Ércbeborított, Emberölő, Pajzsbeverő, Várdúló, Sisakrázó.

Artemisz: Zeusz és Létó leánya, Apollón ikernővére, a vadászat, az erdők, a hegyek, ligetek istennője, a vadak úrnője, a tizenkét főisten egyike. Szűz istennő, Aphroditének nincs hatalma rajta. Artemisz ideje javarészét vadászattal töltötte, amely állandó gyönyörűsége volt. A hegyeket ujjongó vadászlárma töltötte be, amikor kíséretével, a nimfákkal végigvonult az erdővel borított hegyek ormain. Sáfránysárga vadászruhában, ezüst íjjal és nyilakkal felfegyverkezve járta az erdőket és hódolt férfias kedvtelésének. Íját és nyilait a Küklópszok kovácsolták számára, fürge vadászkutyáit pedig Pántól kapta ajándékba.Melléknevei: Nyilakatontó, Nyílszerető, Zajongó, Vadűző. Szent állata a szarvas, növénye a ciprus volt.

Athéné: (teljes néven Pallasz Athéné) Zeusz és Métisz leánya, akit Zeusz tulajdon fejéből hozott a világra. A bölcsesség, a kézművesség, a győztes, igazságos háborúk, a város, a civilizált létforma istennője, a jog és a művészetek pártfogója, a tizenkét főisten egyike. Zeusz egyedül hozta világra, ezért legkedvesebb gyermeke lett, gyakran tanácskozott vele, semmit nem titkolt előtte, és gyakran kivételezett vele, kedvezett neki, olyankor is, amikor másoknak megtiltott egyet s mást. Athéné egyszerre volt Métisz és Zeusz leánya, születésétől fogva egyesítette magában anyja erényeit és apja hatalmát. Alakjában testesült meg a szépség és félelmetesség, a lelkesítő nőiség és megközelíthetetlen szűziesség, a tudás és az erő összessége. Mint a tudás és a kézművesség istennője, számos dolgot talált fel, többek között az ekét, a zablát, az igát, a kocsit, a hajót, a gereblyét, a kürtöt, a fuvolát, az égetett agyagedényt, és ő tanította meg az embereknek a számok tudományát, a festészetet, a kelmefestést, az aranyművességet, a szövést és a fonást is. Hadistennő létére gyűlölte a véres harcokat és csatákat, inkább a viszályok eltörlésében és a törvények oltalma alatt virágzó békében lelte kedvét. Ám, ha harcolni kényszerült mindig győztesként távozott és még az őrjöngő, vérszomjas

Démétér: Kronosz és Rheia második leánya, Hesztia, Héra, Hádész, Poszeidón és Zeusz testvére, a gabona, a mezőgazdaság és a földművelés istennője, a tizenkét főisten egyike. Férje soha nem volt, azonban két fivérével Zeusszal és Poszeidónnal, valamint Iasziónnal is szerelembe vegyült.

Dionüszosz: Zeusz és a halandó Szemelé fia, a szőlő, a bor, a szüret, a lakomák, a mámor és a felszabadultság istene. Zeusz titokban látogatta a szépséges thébai hercegnőt Szemelét, de ez nem kerülte el féltékeny felesége, Héra figyelmét. Szent növényei a szőlő és a borostyán, szent állata a tigris és a párduc volt. Jelképe a tobozban végződő szüreti bot, a thürszosz. Melléknevei: Messzehatóhangú, Repkénykoszorús, Bevarrott.

Erósz: Aphrodité és Arész fia, Anterósz, Harmónia, Deimosz és Phobosz testvére, a szerelem istene. Segítői az Erószok - a nimfák gyermekei - a halandókkal foglalkoztak, míg Erósz leginkább az istenekkel

Gaia: Khaosz leánya, Erebosz, Nüx és Tartarosz testvére, a Föld istennője. Önmagától szülte Uranoszt, Pontoszt és a hegyeket, utóbbiakkal együtt az Oreiászokat. Pontosztól Thaumaszt, Phorküszt, Néreuszt, Eurübiát, és Kétót szülte. Uranosz később férje lett, akitől elsőnek a Hekatonkheireket szülte, akiknek egyenként ötven fejük és száz karjuk volt, vagyis a Titánok. Állandó jelzője: Szélesmellű.

Hádész: Kronosz és Rheia negyedik gyermeke, a legidősebb fiú, Hesztia, Démétér, Héra, Poszeidón és Zeusz testvére, az Alvilág fejedelme. Megszületése után ugyanaz a sors jutott neki, mint többi testvérének, apja lenyelte attól való félelmében, hogy valamelyik gyermeke ledönti majd trónjáról. Melléknevei: Sokvendégetfogadó, Éjfürtű, Gazdag. A Hádész uralma alatt álló istenek, bár nem voltak sokan, de azért félelmet gerjesztő tulajdonságaik és kinézetük biztosította, hogy az emberek jobban rettegjenek tőlük, mint bármely más istentől. Ezek: Kharón, Thanatosz, Hüpnosz, a Kérek, Hekaté, az Erinnüszek, Empúsza, Kerberosz, Lamia és Eurünomosz voltak és akiket javarészt maguk az olümposzi istenek is megvetettek sötét tulajdonságaik miatt.

Héphaisztosz: Zeusz és Héra fia, Arész, Hébé és Eileithüia édestestvére, a tűz és a kovácsmesterség istene, az istenek fegyverkovácsa, a tizenkét főisten egyike. Amikor megszületett kitűnt sántasága és csúfsága és amiért torzan született anyja Héra szégyenében ledobta az égből de nem esett baja..

Héra: Kronosz és Rheia harmadik leánya, Hesztia, Démétér, Hádész, Poszeidón és Zeusz testvére, egyben Zeusz felesége is, a legfőbb istennő, az istenek királynője, a házasságot védő és a gyermekáldást adó istennő. Születése után atyja lenyelte, akárcsak testvéreit, attól való félelmében, hogy valamelyik gyermeke fellázad ellene, s megdönti uralmát.

Hermész: Zeusz és Maia fia, az istenek követe, a kereskedők, a tolvajok, az utazók, az atléták, az ékesszólás és a pásztorok istene, a halottak alvilági vezetője, a tizenkét főisten egyike.

Hesztia: Kronosz és Rheia legidősebb leánya, Démétér, Héra, Hádész, Poszeidón és Zeusz nővére, a házi tűzhely, az otthon, az áldozati tűz, valamint az üldözöttek és száműzöttek istennője, a községek és az államok védelmezője, a tizenkét főisten egyike.

Kronosz: Uranosz és Gaia fia, a legfiatalabb Titán, a Hekatonkheirek, a Küklópszok, a többi Titán és a Titaniszok testvérei, Uranosz után a világ ura, az idő istene. Mikor Uranosz megszületésük után a Hekatonkheireket és a Küklópszokat a Tartarosz mélyére vetette, Gaia elkeseredve fordult többi gyermekéhez, hogy torolják meg apjuk gonoszságát. A Titánok közül, csak a legfiatalabb és legravaszabb Kronosz vállalta, hogy eleget tesz anyja kérésének.

Poszeidón: Kronosz és Rheia második fia, Hesztia, Démétér, Héra, Hádész és Zeusz testvére, a tenger istene, a tizenkét főisten egyike. Korlátlan ura és parancsolója volt a tenger birodalmának, királya volt valamennyi tengeristennek és ura az összes tengeri állatnak.

Rheia: Uranosz és Gaia leánya, Titanisz, a többi Titanisz, a Titánok, a Küklópszok és a Hekatonkheirek testvére, Kronosz felesége, Hesztia, Démétér, Héra, Hádész, Poszeidón és Zeusz anyja. Mihelyt Kronosz atyjától megszerezte a világ feletti uralmat, nővérét Rheiát vette feleségül. Kedvenc állatai a hegyi oroszlánok voltak, amelyek kocsiját húzták, és amelyek trónja körül heverésztek.

Uranosz: Gaia apa nélkül szült fia, Pontosz és a hegyek testvére, Gaia férje, az égbolt istene. Uranosz a tátongó Khaosz után magához ragadta az uralmat és magát nyilvánította a világ urának. Feleségül Gaiát választotta, akivel tizennyolc gyermeket nemzett, a Hekatonkheireket, a Küklópszokat, a Titánokat és a Titaniszokat. Azonban első hat fiát gyűlölte, és szörnyű külsejük miatt bilincsre verve a Tartaroszba börtönözte őket. Gaiát férje viselkedése nagyon bántotta és végső elkeseredésében a Titánokhoz fordult.

Zeusz: Kronosz és Rheia fia, Hesztia, Démétér, Héra, Hádész és Poszeidón testvére, a viharok, a mennydörgés és villámlás istene, az istenek királya, a legfőbb isten. Anyja Rheia a Lükaión-hegyén szülte Árkádiában, éjjel, titokban. Erre jó oka volt, mert férje minden addig született gyermeküket lenyelte, attól való félelmében, hogy valamelyikük megfosztja majd uralmától. Rheia tehát megszülte Zeuszt, megfürösztötte a Néda vizében, megszoptatta, majd átadta anyjának Gaiának, aki az újszülöttet Krétára vitte a Dikté-hegyre és rábízta a Meliászokra.