2017 - Június
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
 
2017 - Július
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
 
 
 
 
 
2017 - Augusztus
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
 
 
 
Főoldal > Ikerlángok/Lélektársak
Egymásra hangolva
Gary Chapman
 
Szeretet-nyelvek 
 


SZERETET-NYELVEK


EGYMÁSRA HANGOLVA


Mindenkiben van egy ‘szeretet-tank’ – egy képzeletbeli tartály, melynek meg kell telnie szeretettel. Ha szeretetet kapunk – nyilvánuljon meg bármilyen formában is – szeretettartályunk mutatója a „teli” állás felé mozdul el. Ha tankunk „teli” van, akkor boldogok, kiegyensúlyozottak vagyunk, úgy érezzük, szeretnek minket.


A szeretet begyógyítja a múlt sebeit, és megadja a biztonság, az önbecsülés és a fontosság érzését.


Egy szó, gesztus vagy tett az egyik emberre nagy hatással van – a másikat viszont hidegen hagyja. Mintha más nyelveken beszélnénk. A ‘szeretet-nyelveknek’ öt, jól elkülöníthető, felismerhető és megtanulható fajtája van: elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek, testi érintés.


 


Első szeretet-nyelv:


Elismerő, dicsérő, bátorító, kedves és szelíd SZAVAK


Az elismerő és dicsérő szavak a szeretet hathatós közvetítői. Minél egyszerűbb és közvetlenebb, annál kifejezőbb: „Remekül áll rajtad ez az öltöny!” „Nagyon jólesett, hogy este elmosogattál.” „De jó, hogy kivitted a szemetet!”


Közvetett úton is adhatunk megerősítést, mikor társunk távollétében mondunk róla dicsérő


szavakat. Ha véletlenül tudomására jut, nem várt örömben és megerősítésben lesz része. Mondjuk el társunk édesanyjának, hogy milyen nagyszerű feleség a lánya, aki erről bizonyára értesülni fog, s bátorítást jelent számára szeretetünknek ez a megnyilvánulása. Ragadjuk meg az alkalmat, ha társunkat dicsérhetjük mások előtt az ő jelenlétében. Ha nyilvános elismerést kapunk valamilyen teljesítményünkért, feltétlenül osszuk meg az érdemet házastársunkkal. Írásban is kifejezhetjük megbecsülésünket. A leírt szavak előnye pedig az, hogy újra és újra elolvashatjuk őket.


A dicséret mellett bátorító szavainkkal is elismerésünket fejezhetjük ki.


Ne feledjük, nem arról van szó, hogy nyomást gyakoroljunk házastársunkra saját akaratunk elérése érdekében. Abban kell bátorítanunk őt, ami iránt érdeklődést és fogékonyságot mutat. A bátorításhoz empátiára van szükség, arra a képességre, hogy a társunk szemszögéből lássuk a világot. Meg kell értenünk, hogy ő mit tart fontosnak.


 


Kedves és Szelíd szavak


Nem mindegy, hogy milyen formában fejezzük ki vágyainkat. Ha követelések formájában hozzuk társunk tudomására, azonnal elillan a meghittség, és fal emelkedik közénk. Kéréseink nagyobb valószínűséggel találnak meghallgatásra, mert útbaigazítást adnak, nem pedig ultimátumot.


Szánjunk rá időt, hogy házastársunk megoszthassa velünk álmait, vágyait és ambícióit. Próbáljuk beleélni magunkat az ő helyzetébe, s őszintén és szeretettel bátorítsuk őt törekvéseiben.


Kéréssel, javaslattal és útmutatással forduljunk társunkhoz, ne követelés, ultimátum, vagy fenyegetés áradjon szavainkból! Kedves, meghitt, bátorító szavak végtelen sokasága áll rendelkezésünkre. Nyissunk egy jegyzetfüzetet „Elismerő szavak” címmel, melyben összegyűjthetünk minden olyan módszert, kifejezést, amely megerősítést és bátorítást jelent társunk számára. Sokat segíthet az az egyszerű módszer is, hogy a házastársak mindketten listát készítenek azokról a dolgokról, amelyeket nagyra értékelnek egymásban. Azután kétszer egy héten a listájuk alapján szóban is megdicsérik egymást.


Második szeretet-nyelv:


MINŐSÉGI IDŐ


Amikor csak egymásra figyelünk, vagy közös tevékenységekben veszünk részt, azt fejezzük ki, hogy valóban törődünk egymással és élvezzük egymás társaságát.


A „minőségi idő” lényege az együttlét. Az együttléthez elengedhetetlen az egymásra irányított figyelem. Sok házaspár összetéveszti a fizikai közelséget az együttléttel. Jóllehet egymás közvetlen közelében élnek, mégis távol vannak egymástól. Ha a férj a televíziós sportközvetítést nézi, miközben a feleségéhez beszél, nem szán rá minőségi időt, mert a figyelme nem teljesen rá irányul.


Akárcsak a szóbeli elismerésnek, a „minőségi idő” nyelvének is számos változata lehetséges. Az egyik leggyakoribb „nyelvjárás” a meghitt beszélgetés. Ezen azt a bensőséges párbeszédet értem, melynek során két ember meghitt és zavartalan légkörben megosztja egymással élményeit, tapasztalatait, gondolatait, érzéseit és vágyait. A legtöbben, akik arra panaszkodnak, hogy házastársuk nem beszélget velük, nem arra gondolnak, hogy a másik soha nem szól egy szót sem. Arra utalnak, hogy társuk nem szán időt a figyelmes és bizalmas beszélgetésre. Ha társunk a „minőségi idő” szeretet-nyelvét beszéli, az ilyen beszélgetések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy érezze szeretetünket.


A meghitt beszélgetés nem azonos az első szeretet-nyelvvel. Az „elismerő szavak”-nál az a fontos, amit mondunk, itt viszont a másik meghallgatásán van a hangsúly.


Megszoktuk, hogy a problémákat elemezzük és megoldásokat keressünk rájuk. Elfelejtjük, hogy a házasság kapcsolat, nem pedig egy megoldandó probléma vagy egy elvégzendő feladat. A házastársi kapcsolatban együtt érző és értő meghallgatásra van szükség. Csak akkor kell tanácsot adnunk, ha társunk ezt kéri tőlünk, de akkor sem lekezelően. A hallgatás művészetének elsajátítása éppoly nehéz lehet, mint egy idegen nyelv megtanulása, de megéri a fáradságot. Különösen akkor, ha társunk elsődleges szeretetnyelve a „minőségi idő”, ezen belül pedig a meghitt beszélgetés.



Néhány gyakorlati javaslat:


1. Tartsunk fenn szemkontaktust, miközben társunk beszél. Ez megóv attól, hogy elkalandozzanak a gondolataink, és azt fejezi ki, hogy teljes figyelemmel hallgatjuk őt.


2. Miközben társunkat hallgatjuk, ne foglalkozzunk semmi mással. Tartsuk szem előtt, hogy a „minőségi idő” azt jelenti, hogy osztatlan figyelemmel fordulunk a másik ember felé. Ha épp valami olyasmit hallgatunk, olvasunk vagy csinálunk, ami leköti a figyelmünket, mondjuk meg őszintén és barátságosan. Valahogy így: „Látom, hogy beszélni szeretnél velem, és nagyon érdekel, hogy miről van szó, de nem akarlak fél füllel hallgatni. Ha tudsz várni tíz percet, befejezem, amit csinálok, és csak rád figyelek.” A legtöbb házastárs méltányolni fogja ezt a kérést.


3. Figyeljünk az érzésekre. Tegyük fel magunknak a kérdést: „Milyen érzelmeket él át most a társam?” Ha megtaláltuk a választ, adjunk visszajelzést. Például: „A szavaidból úgy veszem ki, hogy csalódott vagy, mert…” Ezzel esélyt adunk neki, hogy tisztázza a saját érzéseit, másrészt értésére adjuk, hogy figyelmesen hallgatjuk, amit mond.


4. Figyeljük meg a testbeszédét. Az ökölbe szorított vagy remegő kéz, a könnyek, az összevont szemöldök és a szemmozgás útba igazíthat a másik érzelmeit illetően. Néha a testbeszéd üzenete egészen más, mint amit a szavak közvetítenek. Kérdezzünk rá, hogy biztosak lehessünk abban, mit gondol és érez a társunk.


5. Ne szakítsuk félbe. Ha osztatlan figyelemmel fordulunk társunk felé, akkor tartózkodnunk kell az önvédelemtől és a vádaskodástól, vagy attól, hogy ellentmondást nem tűrően hangoztassuk a saját álláspontunkat. Az a cél vezéreljen, hogy megismerjük egymás gondolatait és érzéseit, nem pedig az, hogy magunkat védjük vagy helyreutasítsuk egymást.


Az önkifejezés nehézséget jelent azok számára, akik olyan családban nőttek fel, ahol a gondolatok és érzelmek kifejezése kedvezőtlen fogadtatásban részesült.


Az élet minden eseménye érzelmeket, gondolatokat, vágyakat és végül cselekvéseket vált ki belőlünk. A meghitt beszélgetés azt jelenti, hogy mindezt megosztjuk egymással.


Az új viselkedésforma megtanulásának egyik módja, ha naponta meghatározott időben, mindketten elmesélünk három dolgot, ami aznap történt velünk, s megosztjuk az ezekkel kapcsolatos érzelmeinket is. Ez a jól működő házasság karbantartásának alapvető feltétele. Ha ezt a minimális programot sikerül megvalósítanunk, idővel egyre szabadabban és oldottabban nyílunk meg egymás előtt.


A „minőségi idő” szeretet-nyelvének egy másik változata a közös tevékenység. A hangsúly az együttléten van, és a közös tevékenységen, mikor teljes figyelmükkel egymás felé fordulnak. A közös tevékenység bármi lehet, ami az egyik vagy mindkét házasfelet érdekli. Nem azon van a hangsúly, hogy mit csinálnak, hanem azon, hogy miért. Az a cél, hogy közös élményben legyen részük, és átéljék azt a felemelő érzést, hogy: „Törődik velem. A kedvemért szívesen megteszi azt, ami nekem fontos.” Sokan vannak, akik számára a szeretet ezen a nyelven beszél a legékesszólóbban.


A közös tevékenységek skálája igen széles. Kertészkedés, bolhapiac látogatása, régiségek vásárlása, zenehallgatás, piknik a természetben, nagy séták vagy akár egy közös nagytakarítás csak az érdeklődésünk és a vállalkozó kedvünk szab határt a felsorolásnak.


Harmadik szeretet-nyelv:


AJÁNDÉKOZÁS


A szeretet látható jelképei, az ajándékok némelyek számára különösen is fontosak. Vannak, akik az esküvő után többé le sem veszik az ujjukról a jegygyűrűt. Mások egyáltalán nem hordják. Ez is azt mutatja, hogy az emberek különböző szeretet-nyelveket beszélnek. Akinek az ajándékozás az elsődleges szeretet-nyelve, az nagy becsben fogja tartani a társától kapott gyűrűt. Az évek során kapott többi ajándékot is féltve őrzi, mint társa szeretetének megnyilatkozásait. Ajándékok, azaz látható jelképek híján talán nem is lenne biztos a szeretetében.


Az adni vágyás a szeretet lényegéhez tartozik, és minden szeretet-nyelvben szerepet játszik, de vannak, akik számára legékesszólóbban a szeretet látható jelképei, az ajándékok beszélnek.


Az ajándék értékét a mögöttes szándék adja. Ha nem tartunk különösebben értékesnek egy ajándékot, gondoljunk az ajándékozó szándékára, és az ajándékban szeretetének és figyelmességének jelét lássuk meg.


Ajándékot lehet vásárolni, találni vagy készíteni. Mikor a férj leáll autójával az út szélén, hogy leszakítson egy vadvirágot a feleségének, szeretetét fejezi ki, persze csak akkor, ha felesége nem allergiás a vadvirágokra. Egy gyönyörű üdvözlőlap is kedves ajándék lehet, de aki nem engedheti meg magának, hogy erre pénzt költsön, az saját kezűleg is készíthet egyet minden kiadás nélkül. Végy ki egy papírlapot a munkahelyi papírkosárból, hajtsd össze középen, fogj egy ollót, vágj ki a papírból egy szívet, írd rá, hogy „szeretlek”, majd írd alá a nevedet. Nem az ajándék értéke számít. De mit tehet az, aki ehhez nem szokott hozzá: „Én nem vagyok egy ajándékozó típus. Engem sem halmoztak el gyerekkoromban ajándékokkal. Sohasem tanultam meg, hogyan kell ajándékot választani valakinek. Nekem ez túl nehéz.” Semmi baj, hiszen ez a felismerés a legjobb kiindulópont ahhoz, hogy megtanuljuk szeretetünket kifejezni. Miután felfedeztük, hogy házastársunk szeretet-nyelve eltér a mienktől, vágjunk bele az új nyelv megtanulásába. Ha az a ő elsődleges szeretet-nyelve az ajándékozás, könnyű helyzetben vagyunk: ez a legkönnyebben elsajátítható szeretet-nyelv.


Hogyan is kezdjünk hozzá? Írjuk össze azokat az ajándékokat, melyeket társunk őszinte örömmel fogadott az évek során – akár tőlünk, akár másoktól kapta. A felsorolás alapján lesz némi elképzelésünk arról, hogy milyen ajándékokat kedvel. Ha nem tudjuk kiválasztani a megfelelő ajándékot, kérjünk segítséget egy családtagtól, aki jól ismeri a társunkat. Olyan ajándékot válasszunk, aminek az ára és a beszerzése nem megterhelő számunkra, és amit szívesen adunk. Nem kell különleges alkalomra várnunk. (Ha többnyire kritikával fogadja az ajándékainkat, és mindig talál valami kivetnivalót bennük, akkor szinte biztos, hogy nem az ajándékozás a legfontosabb szeretet-nyelv számára.)



Aki szívesen költekezik, annak nem okoz gondot, hogy ajándékokat vásároljon a házastársának. Aki azonban inkább takarékoskodni szeret, az nagy belső ellenállást érezhet magában a szeretetnek ezzel a kifejezési formájával szemben. Azonban ne aggódjunk, ha megtakarított pénzünk kicsit megcsappan. Ez még nem pazarlás, hiszen amit a kapcsolatunkba fektetünk bele, az többet ér, mintha értékpapírokba tennénk a pénzünket.


Létezik egy megfoghatatlan ajándék, amely többet ér, mint bármi, amit a kezünkbe foghatunk. Ezt nevezem önmagunk odaajándékozásának, vagy jelenlétünk ajándékának. A házastárs jelenléte a szükség idején mindennél többet jelent annak, akinek az ajándékozás a szeretet-nyelve.


Aki hasonlóan fontosnak érzi társa fizikai jelenlétét, annak azt javaslom, hogy ezt szóban is fejezze ki. Nem várhatjuk el, hogy házastársunk olvasson a gondolatainkban. Ha pedig így szól hozzánk: „Nagyon szeretném, ha ma este velem lennél” – vegyük komolyan ezt a kérést. Lehet, hogy a mi szemszögünkből ez nem tűnik olyan fontosnak. De ha elutasítjuk a kérését, azzal esetleg olyan üzenetet közvetítünk felé, ami nem áll szándékunkban.


Negyedik szeretet-nyelv:


SZÍVESSÉGEK


Sokan elsősorban akkor érzik társuk szeretetét, ha tapasztalják részükről a szolgálatkészség cselekedeteit. A cipők elrakása, a baba tisztába tevése, a mosogatás, a kocsi lemosása, a porszívózás vagy a fűnyírás a legékesszólóbb szerelmi vallomásként hat arra, aki elsősorban a „szívességek” nyelvén ért. Figyelmesség, tervezés, idő és igyekezet kell hozzá, s ha pozitív hozzáállással tesszük, akkor a szolgálatkészségnek ezek a cselekedetei valóban a szeretetünk kifejezései lesznek.


A vádaskodás és a követelőzés könnyen éket verhet két ember kapcsolatába. Ha állandóan bírálgatjuk társunkat, talán beadja a derekát, és megteszi, amit akarunk, de ebben nem a szeretete fog kifejeződni. Legfeljebb irányt mutathatunk a szeretetnek: „Szeretném, ha lemosnád a kocsit.” – de kényszerrel nem megyünk semmire. Minden nap újra és újra el kell köteleznünk magunkat a szeretet mellett. Ennek legmegfelelőbb kifejezését úgy adhatjuk, ha utasítás helyett kérünk, és figyelembe vesszük egymás kéréseit. Kérjünk társunktól részletes útmutatást kérése teljesítéséhez, s ennek megfelelően cselekedjünk.


Ötödik szeretet-nyelv:


TESTI ÉRINTÉS


A kézfogás, a csók, az ölelés, a szexuális érintkezés – mind-mind a szeretet kifejezésének eszköze. Akik számára a fizikai érintés a legkifejezőbb szeretet-nyelv, ennek hiányában nem biztosak társuk szeretetében.


A fizikai érintés létrehozhat vagy megszakíthat egy kapcsolatot. Közvetíthet gyűlöletet és szeretetet is, sőt annak, akinek az az elsődleges szeretet-nyelve, a testi érintés sokkal kifejezőbb, mint maga a „gyűlöllek” vagy „szeretlek” szó. A pofon minden gyermeket sért, de megsemmisítő erejű lehet annak, akinek a „testi érintés” az elsődleges szeretet-nyelve.


Egy gyengéd ölelés szeretetet közvetít minden gyermek felé, de alapvető érzelmi szükséglet annak a gyermeknek, akinek ez a szeretetnyelve. Ugyanígy van ez a felnőtteknél is.


A házasságban sokféle formát ölthet a szeretetet kifejező érintés. Mivel a test minden részén találhatók tapintásérzékelő idegvégződések, egy gyengéd érintés a test bármely részén szeretetet fejezhet ki. Ez nem azt jelenti, hogy minden érintés egyformán hat. Van, ami jól esik, és van, ami kevésbé. E téren a társunk a legjobb tanítónk, hiszen ő tudja legjobban, mit érzékel gyengéd érintésként.


A szeretetet közvetítő érintések lehetnek teljesen közvetlenek, és teljes figyelmet igénylőek, mint például egy hátmasszírozás vagy a nemi előjáték. De lehetnek közvetettek és futólagosak is, mint amikor egy csésze tea kitöltése közben a kezünk megpihen a társunk vállán, vagy ha a konyhába menet egy pillanatra hozzá simulunk.


A szeretet közvetett érintései kevés időt, de annál több figyelmet igényelnek, különösen akkor, ha nem a testi érintés az elsődleges szeretet-nyelvünk, és a családunkban sem szoktunk hozzá, hogy megérintsük egymást.


Lehet, hogy társunk számára minden vallomásnál többet mond, ha a szobán áthaladva megérintjük őt, vagy otthonról távozóban egy futó csókot és ölelést váltunk.


Ha felismertük, hogy társunk szeretet-nyelve a „testi érintés”, csak a képzeletünk szabhat határt szeretetünk kinyilvánításának. Próbálkozzunk az érintés újabb és újabb módjaival. Ha nem szoktunk nyilvános helyen kéz a kézben mutatkozni, fogjuk meg társunk kezét, mikor együtt megyünk valahova. Könnyen lehet, hogy örömmel fogadja ezt a szeretet-megnyilvánulást. Ha egy házaspár időnként megcsókolja egymást, mikor kettesben autóznak, ez izgalmassá teheti az utazást. Ha megöleljük feleségünket, mielőtt vásárolni indul, talán hamarabb fog hazatérni körútjáról. Legyünk találékonyak a testi érintés alkalmazásában, és figyeljük társunk visszajelzéseit. Ne feledjük, az övé az utolsó szó. A mi dolgunk az, hogy elsajátítsuk az ő szeretetnyelvét.


Minden házasságban vannak nehéz időszakok.


Ha társunk elsődleges szeretet-nyelve a „testi érintés”, akkor ilyenkor nincs számára fontosabb, mint hogy magunkhoz öleljük. A szavak ilyenkor nem sokat érnek, de az ölelés együttérzésünket és támogatásunkat fejezi ki.


A házasságban előforduló szexuális zavarokat a legtöbb esetben nem technikai nehézségek okozzák, hanem a betöltetlen érzelmi szükségletek.



Saját szeretet-nyelvünk felismerése


Mikor érezzük leginkább házastársunk szeretetét? Mi az, amire minden másnál jobban vágyunk? Ha nem tudunk azonnal választ adni e kérdésekre, figyeljük meg a szeretet-nyelvek negatív használatát. A házastársunk mely cselekedetei, szavai, vagy azok hiánya okozza számunkra a legnagyobb fájdalmat? Ha például az elmarasztaló, elítélő megjegyzései fájnak a legjobban, akkor bizonyára az „elismerő szavak” nyelvén értünk leginkább. Elsődleges szeretet-nyelvünk negatív használata mélyen megsebez, hiszen nemcsak érzelmi szükségleteink maradnak betöltetlenül, hanem a számunkra legfontosabb szeretet-nyelv fegyverként fordul ellenünk.


Akinek nagy bánatot okoz, hogy ritkán kap ajándékot a társától, az sejtheti, hogy az „ajándékozás” az elsődleges szeretet-nyelve. Aki pedig a házastársával együtt töltött időt hiányolja leginkább, annak számára a „minőségi idő” érzelmileg mindennél többet jelent.


További támponttal szolgálhat saját szeretet-nyelvünk felismerésében, ha visszatekintünk házasságunk korábbi szakaszaira, és feltesszük a kérdést: „Mit kértem leggyakrabban a társamtól?” A válasz valószínűleg szoros összefüggésben áll szeretetnyelvünkkel. Talán e kéréseket társunk sokszor nyaggatásnak tartotta, holott mi szeretetvágyunknak adtunk hangot.


Egy további szempont, mely szeretet-nyelvünkre utal, ha megvizsgáljuk, mi hogyan szoktuk kifejezni szeretetünket. A legtöbb ember azt adja, amit maga is kapni szeretne. Ha társunk kedvéért megteszünk bizonyos dolgokat, akkor feltételezhetjük, hogy a „szívességek” nyelvén értünk. Ha az „elismerő szavak”szeretetet közvetítenek számunkra, valószínűleg sűrűn alkalmazzuk társunk iránti szeretetünk kifejezésében.


De ne feledjük, ez a szempont csupán egy a sok közül, nem pedig a legbiztosabb módszer. Ha például a férj azt látta apjától, hogy rendszeresen kisebb-nagyobb ajándékokkal lepte meg a feleségét, lehet, hogy követni fogja apja példáját akkor is, ha a saját szeretet-nyelve nem az „ajándékozás”.


Előfordulhat, hogy valaki kétnyelvű, azaz a szeretet két kifejezési formája egyformán fontos számára. Házastársa könnyű helyzetben van, hiszen kifejező eszközei megsokszorozódnak.


Két olyan élethelyzet van, melyben komoly nehézséget jelent a saját szeretet-nyelv felismerése. Az első, mikor valakinek már régóta tele van a szeretet-tankja. A házastársa rendszeresen és sokféleképpen fejezi ki a szeretetét, így maga sem tudja, melyik kifejezési mód áll hozzá a legközelebb. Egyszerűen csak érzi, hogy a másik szereti. A másik véglet az, mikor valakinek már olyan régóta üres a szeretet-tankja, hogy nem is emlékszik, milyen volt, mikor szerették. Mindkét esetben hasznos lehet, ha felidézzük a társunkkal való kapcsolat kezdetét néhány kérdés megválaszolásával: „Mi ragadott meg benne, amikor annak idején beleszerettem? Mit tett vagy mondott, amit vonzónak találtam benne?” Az emlékezés nyomán fogalmat alkothatunk a számunkra legfontosabb szeretet-nyelvről. A következő kérdés szintén „nyomra vezethet”: „Milyen lenne számomra az ideális házastárs? Hogyan képzelem el a tökéletes társat?” Az „igazi”-ról alkotott kép sokat elárul arról, hogy melyik szeretet-nyelv áll hozzánk a legközelebb.


Ha megválaszoltuk a kérdéseket, szánjunk rá egy kis időt, és írjuk le az öt szeretet-nyelvet a saját fontossági sorrendünkben. Ezután tegyük meg ugyanezt a házastársunkkal kapcsolatban, majd osszuk meg vele felfedezésünket mindkettőnk szeretet-nyelvével kapcsolatban.


Ha mindezt megtettük, hadd javasoljak egy játékot, melynek a „Tankszemle” címet adtam. Három héten át hetente háromszor kérdezzük meg a társunktól este, mikor hazaérünk a munkából: „Egy nullától tízig terjedő skálán mérve mennyire van tele ma este a szeretet-tankod?” A nulla az üres, a 10 pedig a csordultig tele tankot jelenti. Miután társunk mondott egy számot, kérdezzük meg tőle: „Mit tehetnék, hogy megteljen?” Amint megkapjuk a választ, lehetőség szerint teljesítsük még aznap. Ezután cseréljünk szerepet, és kezdjük elölről a játékot, hogy mind a ketten megállapíthassuk saját szeretet-tankunk telítettségét, és elmondhassuk a kívánságunkat. Sokan menet közben jönnek rá a játék ízére, mely szeretetük kifejezésére ösztönzi a házastársakat.


Ha házastársunk megtanulta és rendszeresen használja a szeretet-nyelvünket, akkor érzelmi igényeink továbbra is be lesznek töltve. Ellenkező esetben lassanként kiapad a szeretet-tankunk. Sokan ebből a helyzetből egy újabb szerelembe menekülnek, s kezdődik minden elölről.


Társunk érzelmi szükségletének betöltése választás dolga. Naponta meg kell hoznunk a döntést, hogy betöltjük szeretetvágyát.


Ha szeretni akarjuk a házastársunkat, ezt az Ő szeretet-nyelvén kell kifejeznünk, akár természetesen jön ez számunkra, akár nem. Ez pusztán a döntésünkön múlik, nincs hozzá szükség melengető érzelmekre. Be akarjuk tölteni érzelmi szükségleteit, ezért az ő nyelvén kezdünk beszélni. Ugyanakkor az is igaz, hogy tele szereret-tankkal társunk valószínűleg viszonozni fogja szeretetünket. s kedvünkért ö is megtanulja a mi szeretet-nyelvünket.


Ha házastársi kapcsolatunkból hiányzik a szeretet, a különbözőségeink felnagyítódnak. Nem a boldogság forrását, hanem éppen ennek akadályát látjuk egymásban, s a nyugodt hátország biztonsága helyett csatatérré válik a házasságunk.


A szeretet nem old meg minden problémát, de biztonságos légkört teremt, amelyben a házastársak vádaskodás nélkül megvitathatják nézeteltéréseiket, és megoldhatják konfliktusaikat. Két nagyon különböző ember is megtanulhat harmóniában élni egymással, ha felismerik, hogyan hozzák ki a legjobbat a másikból.


Újjászülethet-e a szeretet a házasságban? De még mennyire! Csak meg kell tanulnunk egymás szeretet-nyelvén beszélni.


Azok a bírálatok adják számunkra a legjobb kulcsot házastársunk szeretet-nyelvének felismeréséhez, melyekkel a mi viselkedésünket kifogásolja. Bírálataink többnyire szoros kapcsolatban állnak saját érzelmi szükségleteinkkel. Mikor elégedetlenségünknek adunk hangot, valójában szeretetéhségünket fejezzük ki, ha nem is a legmegfelelőbb formában. Ha ezt megértjük, talán megfelelőbben tudunk reagálni társunk bíráló megjegyzéseire. Például így: „A szavaidból ítélve számodra ez különösen fontos. Megmondanád, miért tartod ennyire lényegesnek?” A kritikus megjegyzéseket nem árt tisztázni. Könnyen lehet, hogy egy ilyen tisztázó beszélgetés végül kéréssé szelídíti azt, ami követelésnek indult.


Gyermekünk szeretet-nyelve


A legtöbb szülő őszintén szereti gyermekét, de ez önmagában nem elég. Meg kell tanulnunk sajátos szeretet-nyelvükön beszélni. Figyeljük meg, hogyan fejezi ki gyermekünk a szeretetét mások iránt! Ez a kulcs a szeretet-nyelve megismeréséhez. Jegyezzük fel, hogy mit kér tőlünk, illetve mit ad leggyakrabban. Kérései szorosan összefüggenek a saját szeretet-nyelvével, éppúgy, mint az, amit nagyra értékel és méltányol bennünk.


Az a gyermek, aki szívesen segít a kisebb testvéreinek, valószínűleg a „szívességek” szeretet-nyelvét beszéli. Ha gyermekünk gyakran megdicsér, hogy milyen jól áll a ruhánk, vagy milyen finom ételt készíttetünk, ez arra vall, hogy az „elismerő szavak” nyelvét érti. Ha hálásan fogadja az ajándékot, ha megmutatja másoknak is, és elmondja, mennyire örül neki, ha vigyáz rá, feltűnő helyre teszi a szobájában, és gyakran játszik vele, akkor feltehetőleg az „ajándékozás” az ő szereret-nyelve. Ha gyermekünk értékeli a mindennapos szívességeket, tudhatjuk, hogy ezek érzelmileg fontosak számára.


Ha gyermekünk rendszeresen felajánlja segítségét, az arra utal, hogy így akarja kifejezni a szeretetét, tehát minden bizonnyal ez az ő szeretet-nyelve.


1. Elismerő szavak - A legtöbb szülő túl kritikus a gyermekével szemben. Ha folyton bíráljuk szavait és viselkedését, annak egész életére kiható romboló hatása lehet. Határozzuk el, hogy a következő héten minden alkalmat megragadunk, hogy megdicsérjük őt. Naponta legalább kétszer szóljunk hozzá az elismerés nyelvén.


2. Minőségi idő - Hajoljunk le gyermekünkhöz, és fedezzük fel, mi érdekli, milyen is ő valójában. Minden nap legalább néhány percnyi minőségi időt fordítsunk külön-külön minden gyermekünkre- Helyezzük ezt fontossági sorrendünk élére.


3. Ajándékozás - A túlzott mértékű ajándékozás értelmetlen, és hamis értékrendet alakíthat ki a gyermekben. De a gondosan megválasztott ajándékok, melyeket olyan megerősítő szavak kíséretében adunk át, mint például: „Szeretlek, ezért hoztam ezt neked” – hozzájárulhatnak gyermekünk szeretetigényének betöltéséhez. Legközelebb, mikor ajándékot adunk neki, szóban is fejezzük ki a szeretetünket.


4. Szívességek - Gyermekeink szüntelenül szolgáló cselekedeteinkben részesülnek. Válasszunk egy olyan feladatot, amely különösen is fontos valamelyikük számára, és mondjuk el neki, hogy ez szeretetünk jele. Tanuljunk meg új ismereteket vagy készségeket, amivel még eredményesebben betölthetjük gyermekeink szükségleteit.


5.Testi érintés - Az ölelés, a simogatás és a dédelgetés igen fontos a gyermek érzelmi egészsége szempontjából. Minden gyermekünknél életkorának és igényeinek megfelelően alkalmazzuk a testi érintést. Ahogy nőnek, egyre tapintatosabbnak kell lennünk e téren, de továbbra is szükségük van szeretetet kifejező érintéseinkre.


Ha felismertük gyermekünk szeretet-nyelvét, használjuk rendszeresen a vele való kapcsolatunkban, de a többi négyet se hanyagoljuk el, mert ezek is sokat elárulnak szeretetünkről.


Beszéljük meg a gyermekeinkkel az életkoruknak megfelelő szinten, hogy milyen fontos felismernünk egymás szeretet-nyelvét. Bátorítsuk őket saját szeretet-nyelvük felfedezésére, és mondjuk el nekik, melyik a legfontosabb kifejezési mód a mi számunkra.


Ha szeretetvágya betöltetlen marad, akkor előfordulhat, hogy felrúgja a szabályokat, így mutatja ki haragját szülei iránt, akik nem adják meg neki azt, amire szüksége van. A kisgyermekek és a kamaszok helytelen viselkedésének hátterében leggyakrabban az üres szeretet-tank áll. (A felnőttekre is igaz ez. A házaspárok gyakran úgy próbálnak biztonságérzetre vagy önbecsülésre szert tenni, hogy nyomást gyakorolnak egymásra, vagy manipulálják egymást érzelmi szükségleteik betöltésére.)


 


 


(Gary Chapman Egymásra hangolva A könyv tartalmának összefoglalása)


FORRÁS: http://belsooazis.hu/szeretet-nyelvek.belsooazis