2017 - Szeptember
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2017 - Október
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
 
 
 
 
2017 - November
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
 
 
 
Főoldal > Tudásforrás
Jézus életének hiányzó tizennyolc éve
 
Jézus 12-30 éves kora közötti időszak 
 


Jézus életének hiányzó tizennyolc éve

Jézus életének egyes szakaszairól meglehetősen keveset tudunk, legalábbis a Bibliából. Különösen igaz ez Jézus 12-30 éves kora közötti időszakra. Lássuk, mi minden deríthető ki az egyes mellőzött források alapján erről az életszakaszról! Figyeljük meg, hogy miért titkolták el, miért rostálták ki az egyházatyák az evangéliumokból ezt a periódust!

Szinte üres a Biblia, ha Jézus eme életszakaszáról szeretnénk többet megtudni, vagy legalábbis erre szeretnénk következtetni. Ez főleg akkor okozhat problémát a hívő számára, amikor igénye támad annak megértésére, hogy pontosan milyen lelki fokozatokon ment keresztül a Megváltó, mire azzá a példaképpé vált, akit az utolsó három évéből megismerhetünk. Tehát a „hogyan jutott el idáig” kérdésre keressük a választ.

Abban egyetérthetünk, hogy ami Jézusnak 18 évig tartott, azt az átlagember sem valószínű, hogy rövidebb idő alatt tudja elvégezni, bejárni, kiérlelni. Másfelől, ha nem tudjuk, hogy mit csinált, akkor hogyan lehet őt utánozni, vagy követni? Vagy elég volna csupán hinni benne és Ő mindent elvégez helyettünk? Egyes irányzatok ezt próbálják elhitetni és sulykolni. (Lásd: engesztelő áldozat) Én nem értek ezzel egyet, mert szerintem a tudatosság fejlesztése alapozza meg a jövő emberiségét és az Új Kor emberének lelki fejlődését, ami pedig már egy tudáson alapuló hitet kell, hogy eredményezzen, s nem egy könyvtudáson és megkopott, foghíjas emlékeken alapuló hitkultuszt.

Több jel is arra mutat, hogy Jézus ebben a 18 évében misztériumiskolákban tanult, ahol különféle beavatási ceremóniákon esett át.


Ha csak ebből az egy mondatból indulnánk ki, akkor több kényes kérdést is meg kellene válaszolnia a mai egyháznak. Például, kik voltak azok, akik a Megváltót beavatták? Merthogy nem zsidó rabbik voltak, az szinte biztos. Ha pedig nem zsidó és nem is keresztény főpapok (hiszen szerintük kereszténység korábban nem létezett), akkor kiknek az útját, milyen elődöknek a nyomdokait követte Jézus? Végül, nem volna érdemes elgondolkodni azon, hogy esetleg eme ősi, univerzális út is legalább annyira megfelelő lehet a hívőnek, mint a mai keresztény út? Hiszen Jézusnak megfelelt, nemde?

Ilyen zavarba ejtő kérdéseket persze nem illik feltenni manapság.

Vajon Jézus akkor is alkalmas lett volna Krisztussá válni, ha nem kapja meg ebben a 18 évében a szükséges elő- és felkészítő beavatásokat? Aligha válaszolhatunk igennel erre a kérdésre.

Akkor milyen szellemi tanulmányokat folytatott és követett a Megváltó-jelölt?

Jézus az ősi hagyományok ismerete nélkül és a korszak beavatottainak patronálása nélkül nem világosodhatott volna meg. Ezeket a tradíciókat most ne nevezzük vallásos tanításoknak – bár azok voltak –, hanem csak szellemi esszenciáknak.




A szellemtudomány azt állítja, hogy Jézus háromszor hat éves szakaszokban sajátította el a spirituális ismereteket és kapta meg a korábbi korszakok tudását. Ily módon indiai, perzsa és egyiptomi tanításokat kapott. Ez a megállapítás azonban ebben a formában félrevezető egy kissé, mert a mai ismereteink szerint gondolunk e térségekre. Ez azért hiba, mert itt az őseredeti szellemiségre kellene asszociálnunk, amit viszont csak kevesen ismernek azok tiszta formájában.

Ezek fényében vegyük sorra Jézus beavatásainak főbb állomásait!

Először Indiába megy Jézus. Indiai tartózkodásának főbb szellemi állomásai:

    buddhizmussal való megismerkedés
    dzsainizmus tanainak elsajátítása
    hinduizmus, illetve a Védák és a Puránák tanulmányozása

Ezért találunk, jobban mondva csak találhatnánk több közös nevezőt a keleti vallások és a kereszténység valódi, ősi alapeszmeisége között, amely a közös elvektől az azonos szimbólumhasználatig sok formában tetten érhető.

 India után Tibet következett, ahol szintén beavatást nyert. Egyes elképzelések szerint ezután Ordoszba (Belső-Ázsia) vezet az útja, ahol az ősmagyarok által alapított Élet Templomában válik a „kozmikus tudományok mesterévé”. (Arvisurák, Puránák és még több mint egy tucat írás említi őt, igaz, más néven: Jus Asaf)

Érdekes továbbgondolni Jézus és a magyarság eszméinek keveredését és egymásra hatását. Természetesen vannak, akik Jézus kifejezetten magyarnak tartják, nos, ha ezzel a kijelentéssel nem is értünk egyet, akkor is sok közös vonásra magyarázatot adhat a fent említett kozmikus princípiumokba történő beavatás.

 Jézus újabb hatéves életperiódusa Perzsia (a Pártus Birodalom) területére vezet, ahol a Zarathusztra által alapított fényvallás, a zoroasztrizmus teszi hozzá a maga részét a Megváltó fejlődéséhez. Itt a birodalom mágusai képezik őt, s éppen itt köszön vissza a napkeleti bölcsek története, csak Jézus itt nem újszülött, hanem 20 év körüli ifjú.

Itt „Zarathusztra fia”-ként emlegetve, Hazrat Issa-ként olvashatunk róla a Farhang Asafia című műben, amint éppen leprásokat gyógyít.

 A fellelhető források (például kopt írások) alapján azt mondhatjuk, hogy Jézus 24-30 év közötti életszakaszát Egyiptomban tölti, ahol végiglátogatja a Nílus-menti főbb misztériumiskolákat, illetve templomokat. Bölcsességet és mágiát tanul, mígnem a Nagy Piramisban megkapja az egyik fő beavatását.

Jézus Thot-Hermész ezoterikus tudásával és bölcsességével, így többek között az alkímiával is megismerkedik és mesteri művelőjévé válik. Ezzel párhuzamosan megismerkedik az Esszénus Rend tagjaival, a terapeutákkal. Ez a magyarázat arra, hogy amikor 30 éves korában visszatér Palesztinába, akkor miért éppen a qumráni esszénus közösség fogadja kebelébe. (Tehát azért, mert az esszénusok egyik része egyiptomi, másik része qumráni székhelyű volt.)

 Fontos megemlíteni, hogy ezek az évek (12-30 év közötti) tekinthetők a felkészülés éveinek, amely megnyitja Jézus utolsó három évből álló időszakát, mely voltaképpeni missziójának a betetőzése volt.

 Ugyanakkor jó tudni, hogy Jézus behatóan ismerte a zsidó szent iratokat és beavatási rendet is, s eleinte szerette volna megreformálni a zsidó vallást. Kezdetben a tanításai erre irányultak. Azzal tisztában volt, hogy a régi korszakok nem ismételhetők újra, mert az azokat létrehozó és fenntartó energiák már nincsenek jelen és nem is szolgálnák az emberiség szellemi fejlődését. Ugyanakkor azt is látja, hogy a zsidó nép, amely kezdetben nagy lelkesedéssel fogadta őt, egy idő után ellene fordult, mert bizonyos zsidó vezetők Jézus ellen hangolták a népet, főleg miután Jézus már nem a zsidó valláson belül képzelte el messiási tettét, hanem munkásságát és az üdv lehetőségét ki akarta terjeszteni az egész emberiségre. Ezzel ugyanis odalett volna a zsidó nép kiválasztottisága, amit a krisztusi egyetemesség válthatott volna fel. Ezt nem engedhették az akkori vallási hatalom birtokosai, így Jézus hamarosan veszélyforrássá vált számukra. Ezért alakultak az események úgy, ahogy.


Forrás: boldognapot.hu

Írta és szerkesztette: Száraz György