2017 - Szeptember
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2017 - Október
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
 
 
 
 
2017 - November
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
 
 
 
Főoldal > Tudásforrás
Így kezeljük a negativizmust!
 
Az együttérzés, a kedvesség és szeretet boldogságban egyesít minket 
 


Így kezeljük a negativizmust!

Gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik árasztják magukból a negativitást, haragot, keserűséget, rosszindulatot, ezzel szinte 'megfertőzve' környezetüket, s magunk is észrevétlenül 'megfertőződünk'. A menekülés és kirekesztés megszokott reakcióink ilyenkor, de létezik gyöngédebb, mégis gyökeresebb megoldás.

Egyszer egy olyan nővel dolgoztam együtt, aki szünet nélkül és fennhangon beszélt, mindig félbeszakított valakit, bárkiről pletykákat terjesztett, aki épp nem volt a szobában, állandóan panaszkodott, és boldogan viselte mártíromságát.

Úgy tűnt, semmi és senki sem menekült a negatív kisugárzása alól. Profi volt ebben. Életed legboldogabb pillanatát is képes volt szörnyű tévedéssé torzítani. Szemmel láthatólag élvezte is ezt.
"Ne hagyd, hogy mások viselkedése lerombolja a belső békédet." ~ Tenzin Gyatso, a 14. Dalai Láma

Eleinte ítélkező elmém a viselkedését meglehetősen helytelennek találta. Egyszerűen nem helyeseltem. De miután egy hétig dolgoztam vele, már a gondolattól is, hogy akár egy pillanatot is az ő jelenlétében kell töltenem, alászálltam, nos, az ő világába.
A negativitása fertőző volt. Egyre többször azon kaptam magam, hogy az ő negatív tulajdonságára gondoltam, beszélgettem másokkal róla, és panaszkodtam folytonos negativitása miatt.

Egy ideig hallgattam, amikor követett, de nem tudtam, mit mondjak. Később sem mertem kedvesen közölni vele, hogy nem érdekelnek a pletykák, hanem csak próbáltam megszökni előle. Kerültem a szemkontaktust és eliszkoltam, ha megláttam.
De hiába. Akár meghallgattam, akár nem, ha meg is tudtam szökni előle, valósággal fogva tartott a negativitása.
Már csak havi néhány alkalommal kerültem kapcsolatba vele, de negatív jelenléte ott ragadt az életemben. És ezt nem szerettem. De nem igazán számított, hogy szerettem-e vagy sem - magamba akartam nézni, hogy rájöjjek, hogyan kerülhetem el, illetve hogyan szüntethetem meg ezt a negatív hatást, amit rám gyakorolt.

És amikor magamba néztem, azt láttam, hogy én voltam az, aki eltúlozta az ő negativitását. Én döntöttem úgy, hogy megőrzöm ezt a negativitást magamban akkor is, amikor ő már nem volt jelen. Ez az én negativitásom volt. Ezért - mint a legtöbb kellemetlen dologgal tettem az életemben - úgy döntöttem, hogy a sajátomnak tekintem, és felelősséget vállalok a saját negativitásomért. Ahelyett, hogy hibáztatnám, elkerülném és ellenállnék az igazságnak, elfogadom azt. És valahogy lassan alábbhagytam a negativitás felnagyításával.

Elfogadtam a helyzetet olyannak, amilyen volt, nyitottá váltam a változás lehetőségei felé magamban és környezetemben.

Tisztában voltam vele, hogy a manapság divatos 'érzelmi fitness' trendek azt javasolják, hogy csak boldog, pozitív emberekkel vegyük magunkat körül, és kerüljük el a negatív embereket. De ez olyan kirekesztő magatartás. Mindannyiunknak vannak pillanatai, amikor a pozitív benyomásokat hangsúlyozzuk, és van, amikor a negatívakat túlozzuk el.
Ahelyett, hogy megpróbáltam volna továbbra is kirekeszteni vagy elkerülni a negativitást, mialatt a sajátomat letagadtam, szerettem volna újra együttérzéssel és a kedvességgel viszonyulni mindkettőnk felé.

És ha már létrehoztam ezt a kapcsolódást, és kicsit egyszerűbben, és talán egy kicsit több tudatossággal szemléltem ezután kapcsolatunkat, mind az elmémben, mind a szívemben. Ezt az újrakapcsolódást a szeretet tette lehetővé.

És e szeretet-szülte gondolatok így hangzottak:

• A türelem segít együtt élni a negativitással anélkül, hogy menekülni akarnánk előle vagy kirekeszteni azokat, akik a negativitást választották. A türelem megnyugtat.

• Ha nyugodt vagyok, képes vagyok megváltoztatni a látásmódom. Látom az igazságot. Ahelyett, hogy arra koncentrálnék, amit nem szeretek, meglátom a pozitív megoldásokat. Képes vagyok megküzdeni velük.

• Megpróbálhatom a helyzetet a másik ember szemszögéből látni. Miért választja ez a nő, miért van rá szüksége, hogy ilyen negatív módon beszéljen? Képes vagyok együttérzésre.

• Miért dönt úgy ez a nő, hogy olyanokat mondjon, amitől én ingerült, dühös vagy sértődött leszek? Én hagytam, hogy a szavai megnyomják negativitás-gombjaimat. Nem hibáztathatom őt ezért.

• Nem is tudja, hogy léteznek a gombjaim. Ő csak a saját igényeit elégítette ki. Soha nem is mondtam neki, hogy mennyire zavar a negativitása.

• Belátom, hogy mindketten boldogtalanok vagyunk a közös negativitásunkban. Az olyan emberek, akik panaszkodnak, valamint pletykálkodnak és feláldozzák magukat másokért - nem boldogok. Megszabadíthatom mindkettőnket ettől.

• Csak segíteni akarok, nem ártani. Szánakozom mindkettőnk miatt. Mindkettőnkkel kedves leszek. Szeretetet fogok táplálni mindkettőnk iránt. Azt választom, hogy újraírom a kapcsolatunkat.

• Magamon fogom kezdeni, aztán majd megosztom a szeretet másokkal is. Bárcsak boldog lennék! Bárcsak boldog lenne a családom is! Bárcsak boldog lenne Ő is! A szeretetet választom.

És akárhányszor csak megláttam, kedves mosollyal köszöntöttem. Néha meghallgattam a történeteit, és bocsánatot kértem magamtól, amikor szavai nem tetszettek, nagyjából ugyanúgy, mint régen. De észrevettem, hogy a negativitás többé már nem időzött bennem. Eltűnt, amint újra a szeretetet választottam. Megszabadultam. És boldogabb lettem. És az együttérzés, a kedvesség és szeretet tette ezt velem.

Nem akartam kimondani, amit gondolok, azért, hogy megváltoztassam az ő nyilvánvaló igényét arra, hogy negatív a szavak mellett döntsön. De igenis reméltem, hogy ő is megszabadíthatja magát a negativitástól, a pozitivitást választva helyette. Új kapcsolatunk teljes volt, és teljességgel korlátlan is, és ez reményt adott nekem, hogy kapcsolatunk által osztozni fogunk a boldogságban.

Továbbra is szeretetteljes kapcsolatot ápolok, együttérző és kedves vagyok mindazokkal az emberekkel - magamat is beleértve – akik épp a negatív szavak használatát választják, mivel mindannyian ezt tesszük időről időre. Pozitív kapcsolat létesül köztünk ebben a negatív dologban is, és minden más esetben. És az együttérzés, a kedvesség és szeretet boldogságban egyesít minket.


 


Fordította: Radó Márti
Forrás: tinybuddha.com
http://napielemozsia.hu