Az angyalforras.hu weboldalt saját forrásokból tartjuk fent.
Ha szeretnél hozzájárulni működéséhez, kattints a támogatom gombra!

Köszönjük támogatásod! TÁMOGATOM!

Metatron

2018-08-18

Metatron az átmenetek angyala, segít minden átalakulásnál, minden rezgésváltozásnál, és korunkban főként a rezgés fokozásában.

 Metatron.jpg

 

Amint neve is mutatja, Metatron egy különös arkangyal. Neve, a többi arkangyaltól eltérően nem "el"-re végződik, ezért egyes felfogás szerint nem is sorolható az arkangyalok közé. Gyakran az angyalok fejedelmének vagy királyának nevezik. Az arkangyalok közül ő rendelkezik a legnagyobb rezgéssel, az arkangyalok hierarchiájában ő áll legközelebb az eredethez, a kezdethez. A formák és nemformák közötti határ őrzője. Míg Uriel az isteni és a földi világot összekötő hídon az anyagi oldalon áll, Metatron az ellenkező oldalon álló hídfő. Metatronról azt mondják, hogy - mint Melkizédek - ember volt.

Mindenre kiterjedő szeretet, teljes tudat, a tudat kapuinak kitárása, nyugalom, mindenség, kötődés a bennünk lévő isteni részhez.

Energiája finom, lágy, tisztító, maga a mindent felölelő szeretet. Színei a fehér, a gyöngyház és az arany.

Metatron a kezdet és a vég, az alfa és az omega, az isteni ürességből, egységből történő fény megszületése. Mint a határok őrzője formát ad az ötletnek és lehetőségeknek. Metatron mögött az üres tér van,  az a tér, amelyben minden lehetőség benne van.  Ebben a térben eltűnik a látható fény is, mert nincs ott semmi, ami visszatükrözné azt. Ezért amikor elmerülünk Metatron energiájában, olykor bársonyos sötétséget érzünk, máskor ragyogó fehér fényt találunk, azt a fényt, ami még egy. Mint egy prizma, Metatron különböző színekre bontja a fehér fényt, az egység energiáját ugyanígy részekre osztja. Metatron ereje a szeretet ereje, azé a szereteté, amely mindent meg tud teremteni és mindenhol hatással van. Ez az Isten ereje. Metatron segítségével a lehetőségek alakot öltenek. Azonban nem keletkezik még anyag, mert ezen a magas rezgési szinten a rezgés még nem tömörült annyira össze, hogy anyag lehessen belőle. Metatron hasonlóan dolgozik, mint értelmünk: a semmiből hirtelen gondolatok, elképzelések, látomások, ötletek születnek. Ezeket az ötleteket aztán tovább gondoljuk, megformáljuk (ezen dolgoznak az arkangyalok és földangyalok), így tömörebb formában jelennek meg, és végül az anyagi világba kerülnek (ez az angyalok - különösen a kinyilvánítás számos angyala, a természeti angyalok - és az emberek feladata). Metatron mindennek létrejöttében részt vállal. Végigkíséri a világegyetem, a bolygórendszer, a fejlődési formák, társadalmi rendszerek kialakulását, a fejlődést éppúgy, mint a szellemi világ, az arkangyalok, angyalok és más szellemlények megteremtését. Segítséget nyújt a lelkek és társas lelkek "megszületésében", támogatja a lelkek egyéné válását, az Egységből való kiváltást, hogy az óceán egy cseppje cseppé válhasson. Melkizédekkel együtt átalakítja az isteni útmutatásokat. Metatron inkább a szellemi, spirituális oldalt vállalja, míg Melkizédek az anyagivá vált fénysugár csúcsán áll. Ugyanakkor Metatron lehetővé teszi az Egységbe, a semmibe való visszatérést is. Feloldja a formákat, és visszavezeti őket az üres térbe. A csepp újra egy lesz az óceánnal.

Metatron az átmenetek angyala, segít minden átalakulásnál, minden rezgésváltozásnál, és korunkban főként a rezgés fokozásában.

Metatron kinyitja az embereknek a tudat és más dimenziók kapuit. Lehetővé teszi a felismerést, tisztánlátást és betekintést, felnyitja szemünket a lényegre. Energiával újra megérinthetjük az egységet. Érthetővé teszi számunkra, hogy még ha testünkben is vagyunk, egyesülhetünk Istennel, az Istentől valóval. Metatron így egyik legfontosabb kísérőnk lesz a beavatás útján. Energiájának segítségével felismerjük, mi várhat ránk, és mi az, ami akadályt jelent utunk során. Rájövünk, hogy kik is vagyunk, hogyan érdemes élni, és hogyan szüntethetjük meg az akadályokat. Metatron megismerteti velünk a különböző utakat és lehetőségeket, és az esetleges következményeket. Így végül megérthetjük, hogy manapság a mindennapi élet is a beavatás útja lehet, ha tudjuk, hogyan kell meglátnunk és használnunk ezt az utat.

Metatron összeköt a szeretet erejével, és kitárja az emberi szívet. Energiája többnyire nyugalmat, elégedettséget, boldogságot, egységet, mindenre kiterjedő, érzelem feletti létet teremt. Ereje növeli a tudatot és a rezgést. Elmozdítja az embert onnan, ahol áll, és magasabb szintre viszi. Ha Metatron energiájával dolgozunk, biztonsággal kell állnunk a földön, különben könnyedén elveszíthetjük a talajt és a testünkkel való kapcsolatot.

Az üresség, a lehetőségek tere olyan terület, ahol minden jelen van, de még nem öltött formát, még nincs elválasztva, még nem megkülönböztethető. Hasonlíthatjuk egy üres papírlaphoz is, amelyre bármit lehet írni, rajzolni. Ez a papírlak minden lehetőséget magában hordoz. De először ki kell emelnünk a vonalat, hogy látható legyen. A lehetőségek tere nem láthatatlan formákat és ötleteket tartalmaz. Ez nem olyan, mintha a ház, amit szeretnénk felépíteni, láthatatlan formában létezne. Mint ahogyan a levél, amit írok, nincs a papíron, és nem arról van szó, hogy csak át kell rajzolnom a betűket. A lehetőségek terében nem magocskák vannak, amelyeknek csak láthatóvá válni és növekedni kell. Hisz ez már forma lenne, amelyik láthatatlan. A lehetőségek terében minden benne van, minden lehetséges és csak egyetlen utasításra van szükség, hogy formát öltsön. Amint egy papírlap is lehetőséget ad a levélírásra, de a szavak és az utasítás a levélírótól származik. Papír nélkül persze nem lenne lehetőség a levélírásra.

Nem Metatron a levélíró, hanem Isten, az isteni erő. De mi is lehetünk írók, ha gondolatainkkal és elhatározásunkkal képesek vagyunk formát adni a látomásoknak. Metatron a szülész.

Amint minden az ürességből, a lehetőségek teréből, az Egységből vált ki ahhoz, hogy legyen, úgy az emberi lélek is az óceán cseppjeként különült el. "Valahányszor a meditációk alkalmával visszatértem a lélek születésének folyamatába - írja Petra Schneider egy helyen -, újra és újra átéltem, hogy ez a születés számomra különösen fájdalmas volt. Az elválás fájdalma volt ez, az Egységtől való elszakadás, a Paradicsomból való kiűzés fájdalma, amely azonban lehetővé teszi a megismerést - a két pólus feszültségének felismerésével. Az elválásnak ezt a fájdalmát érzem újra és újra, amikor életem során el kell válnom valakitől: társtól, haldoklótól vagy számomra fontossá vált anyagi dolgoktól." Minden ilyen fájdalom mögött az Egységtől való elválás fájdalma van. Minél jobban fel tudjuk oldani ezt a fájdalmat, minél inkább felismerjük, hogy valójában nem vagyunk egyedül, hanem még mindig az óceán cseppje vagyunk, annál gyorsabban gyógyulnak az elválás okozta sebek. És egyre jobban szeretjük a földi életet. Metatron ebben segít nekünk.

Metatron energiájában egész különös védelem van. Metatron a szeretet kabátját teríti ránk, amely nem más, mint a fehér fény, a fénykabát által vagy az aura megerősítésével nyújtott védelem (mint Mihálynál). Ez a kabát nem a gonoszt tartja távol, hanem a szeretetet alakítja át. A szeretet az az erő, amely a nemformából formát teremt és fordítva. Ez a szeretetkabát semlegesíti a dualitást, a jó és a gonosz nem hatnak többé. Metatron megmutatja, hogy a jó és a gonosz egyazon energia két oldala, és mindkettőnek egy a célja: minkét oldal visszavezet minket az eredethez. Amikor szeretve vagyunk, el tudjuk fogadni a benne lévő gonoszt, amely ezáltal megszűnik. A szeretet megszünteti a félelmet is, amely az aurát lyukacsossá teszi, és amely elválaszt minket az eredet fényétől. A szeretetnek ebben a kabátjában nincs többé jó és rossz, minden, ami benne van, szeretetté lesz. Ezt a védelmet azonban csak azok használhatják, akik megérzik, hogy jó és rossz a dualitás két pontja, és hogy a dualitáson kívül nem létezik ez a megosztás. Azoknak az embereknek jelent ez védelmet, akik el tudják fogadni az önmagukban és a külvilágban lévő rosszat. Azoknak, akiknek nem kell megóvni magukat a gonosztól, mert rájöttek, hogy a sötét erők bennük is ott vannak, és ezek az erők azt szeretnék, hogy elfogadják és szeressék őket. Csak így lehet elég magas saját rezgésünk ahhoz, hogy kapcsolatba lépjünk Metatron erejével mint védelemmel.

Azok, akik még félnek a gonosztól, vagy olyan helyzetekben, amikor igényünk lenne egy védőköpenyre, jobban hasznosíthatjuk Mihály energiáját. Ő megerősíti az aurát, és megvéd, mint egy védőpajzs. Metatron ereje viszont arra használható, hogy megértsük a dualitást és az Egységet, jót, rosszat és mindazt, ami ezeken túl van, és hogy eljussunk erre a rezgési területre.

Metatron energiája csendet és nyugalmat teremt, a hétköznapokon túli térbe jutunk.

A KÖVETKEZŐ HELYZETEKBEN HÍVJUK METATRONT:

- Ha Istentől, az Egységtől elválasztva érezzük magunkat.

- Meditáció alatt.

- Hogy szövetséget kössünk a léttel, legbensőbb lényünkkel.

- Hogy egyek legyünk a szívbéli szeretettel, a mindent felölelő szeretettel.

- Az út lehetőségeinek megismeréséhez.

- Ha tisztán szeretnénk látni.

- Azoknak az embereknek, akiknek beszűkült a világképük, akik nem képesek meglátni a lehetőségeket és a csodát, akik túlságosan materiálisan gondolkodnak, elhatárolják magukat másoktól és a léttől.

- Depresszióban.

- Haldoklók támaszaként.

Nem ajánlott használni akkor, ha aktívnak kell lennünk, vagy ha beszédet kell mondanunk, mert Metatron kiemel a hétköznapokból.


MEDITÁCIÓS GYAKORLAT


Hagyjuk, hogy egy fényspirál magával ragadjon. Lassan és szeretetteljesen egyre magasabbra emel és fehér vagy színes fény a csend, az üresség, a lehetőségek terében. Metatron karjai felvisznek az Egységnek ebbe a terébe, biztonságban és védve merülhetünk el minden létező eredetében, a bársonyos sötétségben, amely mindent magába foglal, és amely a mi eredetünk is. Nyújtózzunk ki ebben a térben, annyira, hogy az számunkra pillanatnyilag megfelelő legyen, és olvadjunk össze a lehetőségek végtelenével.

Egy idő múlva szedjük össze magunkat, és engedjük, hogy Metatron karjai visszavigyenek testünkhöz, le a spirálon, a jelenbe. Mozgassuk meg tagjainkat, érezzük testünket.


Metatron1.jpgkép: pinterest.com


Felhasznált irodalom: Angyalok kísérnek minket - Gerhard K. Pieroth - Petra Schneider