A LÉLEK SÖTÉT ÉJSZAKÁJA UTÁN

A LÉLEK SÖTÉT ÉJSZAKÁJA UTÁN JÖN AZ IGAZI ÚJJÁSZÜLETÉS 

Vannak pillanatok az életben, amikor úgy tűnik, minden elveszíti stabilitását és egyensúlyát.

Az emberek elmennek.

A tervek szétesnek.

A dolgok, amik egykor boldogságot hoztak nekünk, hirtelen elveszítik értelmüket.

Elkezdjük kérdezni magunktól:

Mi történik velem?

Néha el akarunk menekülni ettől a pillanattól. Vissza akarunk térni ahhoz, akik korábban voltunk, vissza akarjuk szerezni, amit elvesztettünk, újra jól akarjuk érezni magunkat...

De mi van, ha itt rejlik a hiba?

Mert talán nem azért történt minden, hogy visszatérj a korábbi önmagadhoz. Talán az a verziód már betöltötte a célját.

Sok spirituális hagyomány ezt a lélek sötét éjszakájának nevezi: ez a mélyreható átalakulás ideje, amikor korábbi bizonyosságaink elkezdenek összeomlani, és kénytelenek vagyunk mélyen magunkba nézni.

És igen... fájhat. Magában foglalhatja a veszteség, a zavarodottság, a magány vagy az üresség érzését.

De van valami, amit megtanultam:

Nem mindent kell újjáépíteni az életedben, ami elromlik.

Vannak dolgok, amik azért hullanak szét, mert már nem illenek ahhoz a személyhez, akivé válsz.

Szóval, ha ma a saját sötét éjszakádon mész keresztül, ne rohanj a válaszok keresésébe. Figyeld meg magad. Figyelj magadra. Pihenj, amikor szükséged van rá. Gondold át, hogy önmagad melyik részéhez próbálsz ragaszkodni csak azért, mert félsz elengedni. És tedd fel magadnak ezt a három kérdést:

Melyik részem fejezte be a ciklusát?

Mihez ragaszkodom még mindig, annak ellenére, hogy tudom, hogy már nem az enyém?

Kivé válhatnék, ha abbahagynám a próbálkozást, hogy visszatérjek ahhoz, aki voltam?

Mert az igazi újjászületés nem arról szól, hogy pontosan úgy építsd újra magad, ahogyan korábban voltál. Arról szól, hogy hagyd, hogy egy olyan verziód emelkedjen fel a hamvakból, amely tudatosabb, szabadabb és valóban *önmagad*.

Talán mégsem tévedtél el...

Talán egyszerűen csak magad mögött hagysz egy olyan utat, ami már nem vezethetett oda, ahová tartasz.