AZ ÉLET PRÓBATÉTELEINEK CÉLJA

AZ ÉLET PRÓBATÉTELEINEK CÉLJA

 A LÉLEK A SZÜLETÉS ELŐTT VÁLASZTJA MEG A PRÓBATÉTELEKET?

Pontosan így írta le Michael Newton azoknak az embereknek a történeteit, akiket mélyhipnózisba vezetett. Szerinte a születés előtt a lélek látja leendő családját, fontos találkozóit és életének nehéz pillanatait. Newton elméletének legvitatottabb eleme, hogy a lélek nem csak a könnyű életet választja. Mert a nehéz események gyakran olyan dolgokat tárnak fel, amelyeket az ember korábban nem vett észre. 

Ez az elgondolás felvett egy fontos kérdést : "Ha a lélek ezt választotta, akkor mindig meg kell tennie és ki kell tartania minden áron"?

Az igazság az, hogy az emberi lelket befolyásolhatja, félrevezetheti, stagnálásba tarthatja, megrekesztheti az úgynevezett visszahúzó erő, amikor valamilyen külső hatás arra kényszeríti, hogy egy másik ember döntését a sajátjaként fogadja el.

És akkor, itt, ebben az életben, az ember azt mondja: "Talán ezt kell megtanulnom", "Talán ezt kell elviselnem és elfogadnom", "Talán így kellett lennie."

És minden alkalommal azon tűnődünk: miért?

Ha egy férfi hazudik, eltűnik, megaláz, vagy évekig bizonytalanságban tart, semmilyen léleklecke nem kötelez arra, hogy tovább tűrd.

Ha egy helyzet összetör és megaláz, nincs szükség arra, hogy tönkretegye az életedet csak azért, mert valaki karmának vagy próbatételnek nevezi.

A lelked választása mindig a növekedésről, a szeretetről és az alkotásról szól. Nem a végtelen ismétlésről annak bizonyítása nevében, hogy milyen erős vagy.
Akár Newton gondolatát is megtarthatod, de másképp használd.

Ne kérdezd: Miért választotta ezt a lelkem?

Kérdezd helyette azt, hogy: Most, hogy itt vagyok ebben a helyzetben, mit kell megváltoztatnom?

- Az árulás után abbahagyhatod az önmagad elárulását.

- Egy olyan kapcsolat után, amely évekig fogva tartott, abbahagyhatod a bizonytalanság elfogadását.

- Miután mindkettőtökért erős voltál a múltban, végre választhatsz valakit, aki tudja, hogyan kell felelősséget vállalni.

Az igazság az, hogy az élet olyan helyzeteket hoz sokszor, ahonnan ki kell törni, fel kell szabadulni és amit meg kell változtatni. A régi mintákat ismételjük, újrajátsszuk a régi történeteket, reprodukáljuk a családi sémát, azért, hogy tudatosan és határozottan megváltsuk.

A szenvedés és a stagnálás megrekeszti az életáramlást, a régihez való ragaszkodás megakadályozza a fejlődést, a néma tűrés pedig felemészti a lelket.

Legtöbbször az életlecke nem a beletörődés és a tarthatatlan elfogadása, hanem a bátor és önfelszabadító cselekedetek végrehajtása, hogy felszabadulj attól, ami lehet hogy ősi idők óta fogva tart.