A dualitás célja

Kép forrása: Pinterest.com

A dualitás célja

Kérlek, ne becsüljétek alá földi életetek jelentőségét. Ti Isten (Minden létező) legkreatívabb, legelőrehaladottabb és legbátrabb részei vagytok. Ti vagytok az ismeretlen felfedezői és az új megteremtői. A dualitás terén szerzett felfedezéseitek egy célt szolgáltak, mely meghaladja képzelőerőtöket. Nehéz utazásotok mélyebb értelmét elmagyarázni, de elmondhatjuk egy újfajta tudatot hoztatok létre, egy olyat, mely előtte korábban még nem volt jelen.

Ezt a tudatot először Krisztus mutatta, amikor a Földön élt. Ez a tudat, amit Krisztusi-tudatnak nevezünk, a szellemi alkímia eredménye.

A fizikai szintű alkímia az arany készítésének művészete ólomból. A szellemi alkímiai művészete a sötét energia átalakítása „harmadik energiává”, a szellemi arannyá, ami jelen van a Krisztus-energiában
Kérlek tudatosítsátok, hogy nem azt mondjuk, a cél a sötét fénnyé való átalakítása volt, vagy a rossz jóvá alakítása. A sötét és a fény, a rossz és a jó természetes ellentétek; kölcsönös függőségben léteznek.

A valódi szellemi alkímia létrehozza a „harmadik energiát“, egy olyanfajta tudatot, mely mindkét polaritást a szeretet és megértés energiájával öleli körül. Utazásotok valódi célja nem a jó győzedelme a rossz felett, hanem az ellentétek meghaladása és egy új tudat megteremtése, mely képes fenntartani Egységét a sötét és a fény jelenlétében.

Ezt a meglehetősen komplikált folyamatot egy metafora segítségével magyaráznánk el. Képzeljétek el, mélytengeri búvárok vagytok, akik egy gyöngyöt keresnek. Újra és újra alámerültök az óceánba, hogy megtaláljátok ezt a különleges gyöngyöt, amiről mindenki beszél, de amit eddig még senki nem látott. Mindegy, ti nem tántorodtok el és úja és újra lebuktok a mélybe, mert eltökéltek vagytok és inspiráltak. Őrültek lennétek?


Nem, Ti vagytok az új felfedezői.

A titok: a gyöngy keresésének folyamata által teremtitek meg magát a gyöngyöt. A gyöngy a Krisztus-tudat szellemi aranya. A gyöngy Ti magatok vagytok, átalakítva a dualitás megtapasztalása által.

Ez egy igazi paradoxon [ellentmondás]: az új felkutatása által hozzátok csak létre az újat magát. Ti váltatok az Isteni teremtés gyöngyévé.

Isten másképp nem érhette el, mert amit meg kellene találnotok, még nem létezett: előtte még meg kellett teremtenetek. De miért érdekelte Istent annyira, hogy valami újat hozzon létre? Hadd magyarázzuk el ezt olyan egyszerűen, ahogy csak lehetséges.

Kezdetben Isten egészében JÓ volt. A jóság mindenütt jelen volt és mindent áthatott. Hogy pontosak legyünk, a dolgok meglehetősen statikusak [mozdulatlanok] voltak, mert nem volt más. Ebből a teremtésből hiányzott az élet, hiányzott a növekedésre és a fejlődésre való lehetőség. Azt is mondhatnátok, megrekedt.

Hogy változatosság jöhessen létre, hogy a mozgás és a fejlődés lehetőséget kaphasson, Istennek be kellett vezetni egy elemet a teremtésébe, ami a mindent átható isteni minőségtől különbözött. Ez meglehetősen nehéz volt Isten számára, mert hogyan teremthető valami, ami nem Te magad vagy? Hogyan hozhatta létre az Isteni minőség a rosszat? Egyáltalán nem. Tehát Istennek úgymond egy trükkhöz kellett folyamodnia. Ez a trükk a TUDATLANSÁG.

A tudatlanság, a tudás hiánya az elem, mely az isteni minőséggel szemben helyezkedik. Létrehozza az illúziót, hogy az Isteni minőségen kívül helyezkedünk el, elválasztva Istentől. “Nem tudni, kik vagytok” a kioldó [az ok], ami az átalakulás, a növekedés és az univerzum expanziója [kiterjedése] mögött rejlik. A tudás hiánya félelmet kelt és a félelem a kontroll iránti szükségletet teremti meg. A kontrollálás szükséglete hozza létre a hatalmi harcot: és máris megvan minden hozzávaló, ami szükséges, hogy a “gonosz” kicsírázhasson. A színpad készen áll a jó és a rossz közötti harcra.

Istennek szüksége volt ezen ellentétek dinamikájára, hogy kiszabadulhasson “merevségéből”. Ez számotokra nehezen lehet érthető, amikor látjátok a sok szenvedést, amit az ignorancia [másik figyelembe nem vétele] és a félelem teremtett, de Isten nagyra tartotta ezeket az energiákat, mert kitűnő lehetőséget biztosítottak számára, hogy túlnőjön önmagán. [ford. megj.- az ignorantia latin szó jelentése: tudatlanság, tapasztalatlanság].

Isten arra kért benneteket, akik lényének legkreatívabb, legelőrehaladottabb és legbátrabb részei voltatok – hogy öltsék magukra a feledés fátylát. Azzal a céllal, hogy az ellentétek dinamikáját a lehető legalaposabban meg lehessen tapasztalni, ezért átmenetileg alámerültetek valódi természetetek feledésébe. Hozzájárulásotokat adtátok ehhez a feledésbe való alámerüléshez, de ezt a körülményt is elrejtette a feledés fátyla. Ezért manapság gyakran átkozzátok Istent a helyzet miatt, amiben találjátok magatokat: a nehézségek, a tudás hiánya miatt – és mi ezt megértjük. Valójában Ti vagytok Isten és Isten Bennetek van.

Az aggodalmak és szűkösség ellenére mégis ott legbelül ott van még a csodálkozás és az izgalom érzése, hogy a dualitásban éltek, létrehozzátok az Újat és megtapasztaljátok azt. Isten eme saját izgalma az egyedüli ok, amiért rajtatok keresztül nekivágott ennek az utazásnak.
Amikor elkezdődött ez az utazás, akkor a jóra (az otthonra), mint csupán halványan lebegő emlékekként támaszkodva kellett szembenéznetek a gonosszal (félelemmel, tudatlansággal). Elkezdtetek a félelem és a tudatlanság ellen harcolni, miközben egyre csak hazavágyódtatok. De mégsem tértek vissza haza úgy, ahogyan valamelyik múltbeli állapotba térnétek vissza. Mert a teremtés az utazásotok által megváltozott, átalakult.

Utazásotok úgy végződik, hogy Ti nagyobbak lettetek a jónál és a rossznál, túlnőttetek fényen és árnyékon. Létrehoztok egy harmadik energiát, a Krisztus-energiát, ami mindkettőt magában foglalja és átalakítja. Előbbre viszitek Isten teremtését. Ti lesztek Isten Új teremtése. Isten túl fog nőni önmagán [meghaladja önmagát], ha a Krisztus-tudat kiterjed a Földön.

A Krisztus-tudat az egyének tudata, mely a dualitás számos rétegén áthaladt, kiismerte magát benne és a „másik oldalon” ebből növekedett. Ezek lesznek az Új Föld lakói. Ők maguk mögött hagyják a dualitást. Eggyé válnak Isteni önvalójukkal. De ez az Isteni-Én más lesz, mint korábban. Mélyebb és gazdagabb lesz, mint az a tudat, melyből kiindult. Azt is mondhatnánk: Isten gazdagította magát a dualitáson való áthaladás megtapasztalásával.

Ez a történet leegyszerűsített és torzított, mint minden, amit mondunk, torzítva van az idő és az elkülönülés illúziója által. Ezek az illúziók egy értékes célt szolgáltak. De eljött az idő, hogy meghaladjátok őket. Kérlek, próbáljátok érzékelni a szavaink, történeteink és metaforáink mögött rejlő energiát.

Ez az energia bizonyos értelemben véve a tiétek. Ez a jövőbeli Krisztusi Énetek energiája, ami rajtam, Jeshua-n keresztül, hozzátok beszél. Várunk rá, hogy újra találkozhassunk, hogy egyesülhessünk Veletek.

Pamela Kribbe - Joshua - Új Föld - részlet