Miként haladható meg a dualitás?

Kép forrása: Pinterest.com

Miként haladható meg a dualitás?

A karmikus ciklus beteljesítése

Akkor zárul le földi életciklusotok, amikor a dualitás játékának már nincs hatalma felettetek. Lényeges a dualisztikus játékban, hogy a játékmezőn egy bizonyos polaritással járó pozícióval azonosultok. Azonosultok vele: gazdag vagy szegény, híres vagy szerény, nő vagy férfi, hős vagy csirkefogó. Valójában alig van különbség melyik szerepet játsszátok. Addig, amíg egynek érzitek magatokat a színésszel a színpadon, akkor a dualitás még mindig a markában tart.

Természetesen nincs gond ezzel. Bizonyos szempontból pontosan ez volt a cél. El kellett felejtenetek, kik vagytok valójában, hogy a dualitás minden aspektusát megtapasztaljátok. Szándékolt volt, hogy beszűkítitek a tudatotokat a tapasztalás eme drámájának egy bizonyos szerepére.

És nagyon jól játszottátok szerepeteket. Annyira kibontakoztatok szerepeitekben, hogy tökéletesen elfelejtettétek ezeknek az életciklusoknak a kezdeti célját és a mögöttes szándékot. Olyan szinten megfeledkeztetek önmagatokról, hogy azt hittétek, hogy a valóság játszmái és drámái az egyedüli létező valóság. Végül ez nagyon magányossá és félelemmel telivé tett benneteket – nem meglepő, hiszen – mint azt az előző bekezdésben megmutattuk – ez a dualitás-játék a tudatlanság és a félelem alapköveire épül.

A dualitás játszma jellemzői

1.) Érzelmi életetek lényegét tekintve instabil: nincs érzelmi horgonyzási pont [nyugvópont, középpont], mert hangulatilag mindig a „magasban“ vagy a „mélyben“ vagytok“. Dühösek vagytok vagy szelídek, szűkmarkúak vagy nagyvonalúak, lehangoltak vagy lelkesek, boldogok vagy szomorúak. Érzelmeitek folyamatosan szélsőségek között hullámzanak. Úgy tűnik, csak kis mértékben vagytok képesek ellenőrzésetek alatt tartani ezek az érzelmeket.

2.) Intenzíven kötődtök a külvilághoz: Nagyon fontos számotokra, hogy mások miként ítélnek meg. Önbecsülésetek attól függ, amit a külvilág (a társadalom vagy a szeretteitek) arról, akik vagytok, visszatükröz nektek. Minden erőtökkel azon vagytok, hogy megfeleljetek az ő normáiknak, hogy mi a helyes és helytelen. Ezt nagy igyekezettel teszitek.

3.) Szigorú felfogásotok van a Jóról és a Rosszról: Az ítélkezés biztonságérzetet kölcsönöz. Így az élet jobban szervezhető, ha a tettek, gondolatok és emberek jó és rossz kategóriákba sorolhatók.

Ezekben az ismertetőjegyekben az a közös, hogy minden cselekedetben vagy érzésben nem vesztek részt teljes mértékben. Tudatotok lényetek külső rétegeiben tartózkodik, ahol a félelemalapú gondolat- és viselkedésminták irányítják.

Hadd adjunk egy további példát. Ha ahhoz szoktatok hozzá, hogy mindig kedvesek és barátságosak vagytok mindenkihez, akkor ezzel egy olyan viselkedésmintát mutattok, mely nem a belső lényetekből fakad. Valójában elnyomjátok magatokban a lényetek belső magjából érkező jelzéseket. Megpróbáltok mások elvárásainak megfelelni, hogy ne veszítsétek el a szeretetet, a csodálatot vagy a gondoskodást. A félelem által vezérelve cselekedtek. Lecsökkentitek a kifejező képességeteket. De a részetek, melyet nem fejeztek ki, egy rejtett önálló éltet fog élni, elégedetlenséget és levertséget okozva életetekben. Még az örömötökben is lehet düh és ingerültség elrejtve, aminek nincs senki tudatában, még ti sem!

Ebből az önmegtagadó állapotból csak akkor jöttök ki, ha felveszitek a kapcsolatot önmagatok elnyomott és elrejtett részeivel.

Az elnyomott és elrejtett részekkel való kapcsolatfelvétel nem nehéz, olyan értelemben, hogy részetekről nem követel meg különleges képességet vagy ismereteket. Ne bonyolítsátok túl a „befelé fordulás” folyamatát, amit másoktól kellene megtanulnotok. Ti magatok is megtehetitek és megtaláljátok egyéni utatokat, módotokat. A motiváció és a szándék messze fontosabbak, mint az „ismeretek” és a „módszerek”. Ha valóban az a szándékotok, hogy megismerjétek önmagatokat, ha valóban eltökéltek vagytok, hogy mélyre ássatok és megváltoztassátok a félelmekkel telített gondolatokat és érzelmeket, melyek blokkolják a boldogságban és bőségben gazdag életeteket, akkor ezt meg is teszitek, legyen az bármilyen módszer.

Ezek után szeretnénk egy egyszerű szimbólumot használó vizualizációs gyakorlatot megosztani Veletek, ami segíteni fog újra felvenni a kapcsolatot saját érzelmeitekkel.

Fordítsatok egy kis időt a vállizmok és a nyak ellazítására, üljetek le egyenes háttal és mindkét lábat tegyétek talppal a talajra. [Hunyjátok be a szemeteket.] Vegyetek egy mély lélegzetet. Képzeljétek el, amint egy idilli utcán sétáltok keresztül a tágas kék ég alatt. Halljátok a természet hangjait és érzitek, amint a szél végigsimít hajatokon. Boldogok vagytok és szabadok. Az utcán haladva hirtelen azt látjátok, hogy néhány gyerek fut felétek. Egyre közelebb érnek hozzátok. Hogyan reagál szívetek a látványukra?

Ezután a gyerekek közvetlenül előttetek állnak. Hányan vannak? Hogy néznek ki? Fiúk, lányok vagy mindkettő?
Üdvözlitek őket. Meséljétek el nekik milyen boldogok vagytok, hogy látjátok őket. Ezután forduljatok az egyik gyerekhez. Közvetlenül a szemetekbe néz. Üzenete van számotokra. Kiolvashatjátok a szeméből. Megvan? Mit szeretne üzenni Nektek? Egy energiát hoz el számotokra, amire pillanatnyilag szükségetek van. Adjatok nevet ennek az energiának, amit ez a belső gyermek elhozott nektek, de ne ítéljétek meg. Köszönjétek meg neki egyszerűen és aztán engedjétek el a képet.

Érezzétek újra a talpatok alatt a talajt és lélegezzetek mélyen ki és be. Az imént felvettétek a kapcsolatot lényetek elrejtett részével.

Visszatérhettek ehhez a jelenethez, amikor csak akartok és talán más gyerekekkel is felvehetitek a kapcsolatot.

Ezen a befelé-forduláson keresztül és lényetek rejtett, elnyomott részeivel való kapcsolatfelvétel által, sokkal jobban jelen lesztek, mint eddig. Tudatotok, meghaladja a félelmekkel telített gondolati- és viselkedésmintákat, melyek oly régóta adottként fogadtatok el. Elfogadja az aggodalmakat, a dühöt és a belső sebeket, mint a gyermekéről gondoskodó szülő. Felvállalja az önmaga iránti felelősséget.

A gyengülő dualitás ismertetőjegyei

1) Hallgattok lelketek nyelvére, mely érzelmeiteken keresztül beszél hozzátok.

2) Ennek megfelelően cselekedtek és végrehajtjátok a változtatásokat, melyet a lelketek kér tőletek.

3) Megbecsülitek az egyedüllét nyugodt időszakait, mert csak nyugalmi állapotban hallható lelketek suttogása.

4) Megkérdőjelezitek gondolat- és viselkedésmintáitokat, melyek megakadályozzák a valódi inspirációtok és reményetek szabad kifejezését.

Földi életciklusotok lezárul, ha tudatotok képes kézben tartani a dualitás minden tapasztalatát és ezzel egy időben a középpontba rendeződve, tökéletesen jelen marad. Addig, amíg a dualitás bármely aspektusával jobban azonosultok, mint egy másikkal (pl. erősebben a fénnyel, mint a sötétséggel, erősebben a gazdagsággal, mint a szegénységgel stb.), tudatotok még mindig a libikókán van [kibillenhet]. A karma nem más, mint ennek a libikókának a természetes kiegyenlítődése, amibe tudatotok vitt bele. Ha megtaláljátok a libikóka egyensúlyi pontját, annak mozdulatlan középpontjában, akkor elvághatjátok a karmikus ciklussal való kapcsolatotok vezetékét.

Ez a középpont a karmikus körforgás kiindulási pontja.

A középpontban uralkodó érzelmi hangok a csend, az együttérzés és a nyugodt öröm.

A görög filozófusoknak voltak sejtéseik erről az állapotról, amit ataraxiának: megingathatatlanságnak neveztek.

Az ítélkezés és a félelem olyan energiák, amik a legerőteljesebben szakítanak ki a középpontotokból.

Ha egyre jobban el tudjátok engedni ezeket az energiákat, akkor a Belső világotok egyre jobban elcsendesedik és egyre nyitottabbá válik. Valóban egy új világba léptek, a tudat egy új szintjére.

Ez a külvilágban is manifesztálódni fog. Gyakran állnak be változások és el fogjátok engedni életetek azon aspektusait, amik már nem felelnek meg LÉNYETEKNEK. Ez a kapcsolatok és munka terén nagy fennforgásokhoz vezethet. Gyakran a teljes életvezetési stílusotok a feje tetejére áll. Ez, a szemszögünkből nézve, természetes, mert a belső változások a körülöttetek lévő világ változásainak előhírnökei. A ti tudatotok teremti az anyagi világot, amiben tartózkodtok. Ez mindig így van.

A dualitás markából való kiszabadulás időt igényel.

A sötétség (a tudatlanság) minden rétegének feltérképezésének folyamata lépésről lépésre történik. És mégis, ha egyszer ráléptek az útra és belső lényetekbe utaztok, akkor egyre jobban elhatárolódtok a dualitás játszmáitól. Ha egyszer valóban megismeritek az „ataraxiát“ [a megingathatatlanság állapotát] és ráéreztek az ízére, akkor elértétek a fordulópontot. Ha megéreztétek ezt az átható örömöt, amit egyszerűen az „önmagam vagyok“ érzéséből fakad, akkor tudni fogjátok, hogy ez az, amit egész idő alatt kerestetek.

Újra és újra befelé fogtok fordulni, hogy megtapasztalhassátok lényetek eme békéjét.

Ettől még nem fogtok visszariadni a világi élet élvezetétől, de rátaláltatok az Isteni középpontotokra és a világot, ill. annak szépségét ebből az örömteli állapotból fogjátok megtapasztalni.
A boldogság soha nem anyagi dolgokban volt. Hanem a módban, amint azt megélitek. Ha szívetekben boldogság és béke van, akkor az emberek és a dolgok, amikkel találkoztok boldogságot és békét fognak hozni Nektek.

Pontosan ebben az időben készül fel sok csoport lélek, hogy elhagyják a karmikus körforgást. De nem csak több csoportnyi emberi lélek az, aki az egyéni átalakulási ciklus végéhez ér el.

A Föld is, melyen éltek, mélyreható és alapos átalakuláson megy keresztül.

Egy bolygószintű ciklus szintén a vége felé közelít.

Ez az időszak azért olyan különleges, mert itt ez a két ciklus egybe esik.

Pamela Kribbe - Joshua - Új Föld - részlet