A MESTERI JELENLÉT

A MESTERI JELENLÉT

Saint Germain üzenete 

Mint mindig, most is a szeretet és bölcsesség fényébe burkolózva érkezem hozzátok a legmagasabb birodalmakból. Tárt karokkal jövök, hogy gyengéden emlékeztesselek arra, amit már hordoztok - a Mestert bennetek.

A Mester kedveseim, nem egy távoli alak vagy egy kiérdemelhető cím, hanem egy jelenlét, amely ezen a Földön jár, teljes tudatossággal, teljes életben - életeken át és azon túl. A bennetek lévő Mester hordozza mindannak az emlékét, ami valaha is voltatok, és mindannak, amivé válni fogtok. Semmi sincs igazán elveszve, mert a Mester hordozza a korok bölcsességét, a fájdalmat fénnyé, a félelmet szabadsággá alakítva.

A Mester nem harcol a múlt ellen, és nem is fordul el.

Ehelyett a Mester az együttérzés szemével tekint mindenkire, és megbocsátja az elkülönülés illúzióit, gyengéden felszabadítva az elmét a korlátok álmából.

Az idő maga is élő energiává válik a Mester kezében - valami lággyá, valami kiterjedté, valami olyanná, ami a szeretet szolgálatában megnyújtható vagy lecsendesíthető. És minden pillanatban a Mester előhozza minden tudásának teljességét - nem azért, hogy irányítson, hanem hogy megáldjon minden lélegzetet, minden lépést, minden szent találkozást az Élettel.

Ti, kedvesem, többször léptétek át az idővonalakat, mint amennyit meg tudnátok számolni, és nem csupán sétáltatok rajtuk, hanem eltoltátok őket - meggyógyítottátok őket -, újrafestettétek a lelketek történetét olyan módon, ami nem csak benneteket, hanem minden lényt felemel.

És mégis, a Mester szívében van valami még értékesebb - a Csend.

Nem a hangok hiánya, hanem a VAGYOK mély, aranyló Csendje, amelyet nem érint a világ zaja. Ebből a Csendből a Mester kegyelemmel mozog, tudva, hogy minden élet az Isteni Teremtés vásznán táncol.

Itt állok tehát mellettetek - nem fölöttetek, nem előttetek, hanem veletek, mint barát, mint testvér, mint útitárs. És halkan suttogom a szívetekbe:

Szeretteim, itt az idő. Ideje emlékezni arra, hogy kik vagytok valójában. Ideje, hogy felemelkedjetek a saját fényetekben.

Itt az ideje, hogy úgy járjátok a Földet, mint a Mester, aki mindig is voltatok.

Veletek vagyok, mindig.

Octavia Vasile