ABÜDOSZ SPIRITUÁLIS ARCA
2018-11-06
Abüdosz misztérium iskola tanításai
Kép forrása: Pinterest.com
Amikor Atlantisz elérte a fejlődése csúcsát, akkor egy korszak zárult le a Föld életébe, s egy új periódus vette kezdetét. Ennek az új korszaknak a kezdetét, illetve a teremtését jelöli az Élet Virága, aminek az energiájából töltődünk. Vannak olyan naprendszerek és bolygók, ahol olyan lelkek élnek, akik már túlestek ezeken a fejlődési korszakokon, s akik már elérték a fejlettség következő állomását. Ők már más szinteken élnek, viszont olykor segítik a kevésbé fejlett civilizációk fejlődését. Így volt ez akkor is, amikor a Földön nagy korszakváltás történt, amit nagy katasztrófák, özönvíz és egyéb hasonló történések kísértek. Más, az emberiségnél jóval fejlettebb lények is tudtak erről és eljöttek ide a Földre, hogy segítsenek egy új civilizáció létrehozásában, illetve hogy segítsenek letenni a fejlődés alapköveit. A történészek vagy az egyiptológusok tévednek, amikor azt mondják, hogy az egyiptomiak több istenhitet gyakorolták, mert ők valójában egy Teremtőt tiszteltek. A Félistenek az emberekhez képest szuperhatalommal és szuperképességekkel rendelkező lények voltak, akik nem feltétlenül a Földről származtak. Ők segítették elő Thot munkáját, amely a fejlődés alapjainak megteremtéséről szólt, továbbá hozzásegítették az emberiséget ahhoz, hogy pillanatok alatt képes legyen egy bizonyos tudatszintet elérni. A Félistenek a templomok és a piramisok építésébe is besegítettek. Ma számos könyv szól már arról, hogy az akkori periódus fejlettségi szintjén egyszerűen kivitelezhetetlen volt a monumentális építkezés. A mai korban a 21. századi darukkal sem vagyunk képesek felemelni azokat a kőtömböket, amelyek 6000-7000 évvel ezelőtt megmozgattak. Abüdosz temploma az egyik legfontosabb azok közül, amelyek az ide érkező földönkívüliek technikai tudásáról szólnak. Az itt található falvésetek, hieroglifek, szimbólumok, jelek és ábrázolások mind erről tanúskodnak. Ebben a templomban zajlott a technikai képzés. Bár az összes templomban tanítás folyt és beavató helyek, illetve misztériumiskolák is voltak egyben, de ez a templom egy picit más volt, mint a többi. Az egyiptomiak ugyanis itt tartották azokat az eszközöket, amelyeket a földönkívüliektől kaptak. Ezen kívül Abüdoszban sajátították el ezen eszközök használatát. Ezek a falak és hieroglifek tanúskodnak arról, hogy milyen eszközökkel rendelkeztek az egyiptomiak. A templomok energiákat tárolnak magukban. A templomokban mindig több szinten zajlott a tanítás és a tudás elsajátítása. Az információkat energiák által kaphatták meg a tanulók. Az energiákat a hieroglifek sugározták magukból. Ezek az energiák szuperintelligens energiák. Abüdosz templomának van egy saját intelligens rendszere. Ha bizonyos szimbólumokat megérintünk, akkor azzal változást okozunk a templom energiarendszerében, amely kapcsolatba lép és elkezd kommunikálni az emberi aurával, tehát a mi energiarendszerünkkel. Ilyenkor információk cserélődnek. Ezáltal a mi auránkba kerülnek azok az információk, amelyek a templom energiarendszerében vannak. A másik része a fejlődésnek, hogy mindenképpen fejleszteni kell az idegrendszert azért, hogy sokkal erősebb legyen a tudatunk és az auránk közötti kapcsolat. Máskülönben nem fogjuk tudni értelmezni azokat az információkat, amelyeket már begyűjtöttünk és az auránkban vannak. Az erők harmonizálásának, illetve a harmóniába kerülésnek, a tökéletesedésnek, a Nagy Egésszel való egyesülésnek a szimbóluma az Élet Virága. Ez a jelkép az asztrális geometria segítségével mutatja be ennek az egyesülésnek a stációit dimenziókban és a matematika nyelvén elmagyarázva. Ennek a szimbóliumnak az eredetije Abüdoszban található. Az élet virágában legbelül hét színes kör látható. Tulajdonképpen hét kört vonz be a figyelem energiájával, mert ez a hétféle szín építi fel a fizikai életet. Az Élet Virága egy élő jelkép. Egy kapu az anyagi lét és az anyagtalan lét között, vagyis a fizikai élet és a fizikai életen túli síkok között. Az életben egészében véve minden energiából áll, maga az élet is tulajdonképpen energia. Az már a fény rezgésszámától függ, hogy milyen színt látunk. Több kutató is vizsgálta az Ozireion falán találhazó Élet Virágának nevezett jeleket és arra a következtetésre jutottak, hogy azokat vagy belesütötték, vagy beleégették a falba. Ma sem tudnánk egykönnyen, ilyen precízen belevésni ezt a szimbólumot a falba, mivel anyaga vörös gránit, amely a világ egyik legkeményebb természetes kőzete. Az Élet Virága szimbólum akkor működik igazán, amikor fel van energetizálva és rá van hangolva az ember aurájára. Ezért javasoljuk a megfelelő arányok szerinti Élet Virága medál elkészítését a tanulóknak. Az Élet Virága egy olyan szimbólum, amely egy magas rezgésű elvet, egy teremtési folyamatot szimbolizál. Azért fontos az energetizálás, mert az Élet Virágának rezgése és az emberi aura rezgése között az energetizása hatására kialakul egy híd, ami felhasználhatóvá teszi a szimbólum lényegét. Ez a szimbólum a harmonizálást és a környezetünkkel való kiegyensúlyozott kapcsolat kialakulását segíti elő. Hogyha ez a kapcsolat fennáll a környezetünkkel, akkor jön az isteni energia, a kreatív energia kiáradása, ami támogatja a tudatra ébredésünke, vagyis a megvilágosodást. Az abüdoszi templom a reinkarnáció tanát tárta fel. Az Oziriszről elnevezett korszak az emberi tudat evolúciójának egyik állomása. A papok Abüdoszban tanulták meg, hogy az emberben lakozó isteni szikra, a lélek újra és újra testet ölt azért, hogy tudását gyarapítsa. Nem csak a földi dolgokról szóló ismeretszerzésre gondoltak, hanem a több kiterjedésű univerzum tudására, mely a magasabb dimenziókat és a halál utáni életet is felöleli. Céljuk a tudatlanság megszűntetése és a tudás állapotának elérése volt. Tisztában voltak azzal, hogy hosszú évezredek állnak rendelkezésükre, hogy ezt a tudati evolúciót bejárják. Az emberi tudat mindaddig félelemben és félreértésben él, amíg meg nem ismeri a valóságot. Ozirisz azért is jelképezte ezt a korszakot, mert ő már meghalt és feltámadott, vagyis megtapasztalta a halandóságot és elérte a halhatatlanságot. Ozirisz mint szimbólum az emberi természet kettősségének alkotóeleme. Az ő fia Hórusz, aki atyja nyomdokain lépdelve kívánja elérni a halhatatlan, isteni természetét. Az emberi tudat éppen most lép át evolúciójának következő, Hóruszról elnevezett szakaszába. A Hórusz korszak a világosság, a szellemi fejlődés és a kiegyenlítődés jegyében fog telni. Ahhoz, hogy az ember ezt képes legyen megvalósítani, ki kell egyenlítenie magában az ellentéteket: a jót és a rosszat, a félelmet és a bátorságot, a fényt és a sötétséget, a világi ismereteket a lelki bölcsességet. A Hóruszi tudat a megvilágosodott, érett és harmonikus tudat szinonimája. Az emberek többsége ezt ma még nem érti. Abüdoszban olyan beavatásokat kaptak a papok, amelyek rávilágítottak arra, hogy az ember az életeken keresztül elévülhetetlen felelősséggel tartozik tettei után. Dönthet rosszul, de annak a következményeivel késsőbb számolnia kell. Így a szabad akaratnak a felelősségét és a súlyát is megértették a beavatottak. A reinkarnáció folyamatához nélkülözhetetlen Ízisz, aki a mitológiában életre kelti a szétdarabolt Oziriszt. Ozirisz ebben a történetben nem más, mint a szétzilált, megosztott és tetszhalott emberi tudat jelképe, amelyet az Ég Istennője, Ízisz forraszt össze egésszé. A dolog szépséghibája, hogy Ízisz egyetlen testrészt nem talál meg – Ozirisz falloszát, – ami a világi nemzőerő istenivé válását jeleníti meg képi formában. A földi élet megtapasztalásának veszélye a tudatlanságban gyökerezik, vagyis az isteni, transzcendentális tudás hiányában. Szenvedéseinknek, félelmeinknek és fájdalmainknak csak abban keresendő az oka, hogy nem birtokoljuk ezt a tudást, vagy nem férünk hozzá az előző életeinkben megszerzett emlékeinkhez. Abüdoszban ezért megtanították a papoknak, hogy hogyan kell oldani a múlt terheit. Ezt hívhatjuk egyfajta karma-oldásnak. Ma is megvannak e karma tisztító energiák a templom erre kijelölt szent helyein. Miközben lépésről-lépésre megszabadul az ember a múltból hozott karmájától, egyre magasabb rezgésszintre és tudatszintre kerül. Teljesen átértékelődik benne az élet. Másfajta szeretetet, másfajta szükségleteket, másfajta érzelmeket és gondolatok él át, mivel tudata egyre inkább eloldódik a problémáktól, illetve a problémáknak látszó folyamatos minősítésektől. Ezt hívhatjuk tökéletesedésnek. Ozirisz példáján keresztül minden ember megismerheti és megértheti, hogy a női és a férfi energiáknak két arculatuk van. Földhöz kötő és felszabadító. Az önzőséget, az egoizmust és a hatalomimádatot Széth testesíti meg a mítoszban. A fizikai világra irányuló vágyakat és érzéseket Széth felesége, Nephtüsz hordozza magában. Ők gúzsba kötik a lelket és megbűvölik az emberi tudatot. A fizikai érzékek fogságában élő ember pedig újra és újra kénytelen megszületni, hogy hibáit kijavítsa és megpróbálja egoizmusát legyőzni, letenni. E két erőnek megvan az isteni párja Ozirisz és Ízisz személyében. Ozirisz a tudáson alakuló értelem és akarat megtestesítője, aki szelíden képviseli az igazságot és az önfeláldozó szeretetet. Ízisz a szeretet és az isteni tudás női arca: az intuíció, az együttérzés, a bölcsesség, a megtermékenyíthetőség és a kreativitás tartozik hozzá. Az avatatlan emberre egyszerre hatnak ezek az erők: egó és lélek, tudatlanság és isteni szellemiség. Rajtunk áll, hogy megvalósítjuk-e Hórusz drámáját vagy sem. Amennyiben nem vagyunk erre hajlandók, vagy elbukunk, úgy az Isteni Gondviselés – a Karma Urai – újabb esélyeket ad arra, hogy felébredjünk és küzdjünk saját megvilágosodásunkért. Természetesen az istenségek gondoskodnak arról, hogy mindent megtanuljunk, s közben az elkövetett cselekedeteink visszahatásait megéljük, jóvátegyük a Kozmikus Rend szellemében. Mindenki pontosan azt kapja vissza, amit elkövetett. Ez az isteni igazság és rend törvénye. Ez alól felmentés nincs, hiszen minden egyéni léleknek magának kell végigjárni a tökéletesség útját, s elérnie, hogy a belső napja, az isteni szelleme újra felragyogjon bensőjében. Az ember az Univerzum kicsinyített képmása, ezért a polaritásokon való felülemelkedés csak szintenként érhető el. Ahogyan az Univerzum is folyamatosan változik, úgy az ember is. Ez vonatkozik a fizikai, a szellemi és a lelki fejlődésre egyaránt. A reinkarnációs körforgásból való kilépés, a felemelkedés csak úgy valósulhat meg az ember evolúciójában, ha önuralomra tesz szert. Vagyis uralkodik sorsa felett. Ez azonban nem valamiféle földi uralkodást jelent, hanem az emberben lakozó tiszta isteni tudatnak és akaratnak, a Napnak a kiáradását. Így juthat el az ember életeken át az egység állapotába: a test, a szellem és a lélek harmonikus egységéhez. Ezt nevezzük holisztikus háromszögnek. Hórusz a sólyom, akinek a szemei élesek, ezért mindent észrevesz, gyors, mint a gondolat és szárnyalni képes föld és ég között. Ő a Nap-princípiuma, az a tudatosság, amit az embernek el kell sajátítani a jövőben. Aki ezt önmagában eléri, megérti a reinkarnáció folyamatát és olyanná válik, mint a beavatottak. Az abüdoszi templomnak ez volt az egyik fő tanítása.
Teljes cikk itt : Forrás