EGYIPTOM ISTENEI

 Kép forrása: Pinterest.com

Hórusz: az egyik legfontosabb isten. Sólyomként, vagy sólyomfejjel és embertesttel ábrázolták, és néha a kettős koronával a fején. Hórusz a látható fény, az örök harcos, a hős, az isteni fáraó. A harci művészetek istene, papjai katonai hadviselést, stratégiát, taktikát és különböző harci technikákat tanítottak. HóruszOzirisz és Ízisz fia, az ég ura, kinek szeme mindent lát.


Széth: Széth az egyiptomi vallásban Geb és Nut fia, Nephtüsz, Ízisz és Ozirisz testvére. Ő a legproblémásabb egyiptomi isten. A zűrzavar, a viszály és a rossz dolgok istene. Széth a sötétség ura, aki hátráltatja az embert fejlődésében, aki az embert az állati szenvedélyek közé taszítja, hogy tudatlanságban maradjon.


Thot: az írás, az orvoslás, a bölcsesség, a mágia és a tudományok istene, az írnokok pártfogója. Pávián-vagy íbiszmadár fejjel ábrázolták, kezében papirusszal vagy írónáddal. A mitológiában rokonság nélkül áll, ugyanakkor fontos szerepe van: ő jegyzi fel az ítéletet a szív megmérettetésénél . Szeme egyszerre lát előre és hátra. Ismeri mások sorsát. A művészetek, a tudomány, a beszéd patrónusa. Az asztronómusok, a gyógyítók, a mágusok és a papok védnöke. Ő gyógyította meg Hóruszt, miután az égisten szemét Széth megsebesítette.


Maat: Az igazság és a az igazságosság istennője


Honszu: Holdisten az egyiptomi mitológiában, akit egyszer sólyomfejjel, máskor gyermekkarccal vagy múmiaként ábrázolnak. Az ifjúság és a gyógyítás isteneként tisztelték, aki megszabadít a gonosz szellemektől. Nevének jelentése: „vándorló”.Kultuszcentruma Théba volt, ahol (Karnakban) a főtemploma állt


Khnum: Ő irányítja a Nílus folyását. Csavart szarvú kos fejjel ábrázolták. Az alvilági vizek őrének is tartották. Teremtő isten, a Nílus agyagjából alkotta meg fazekaskoronggal az embert. Később úgy gondolták, hogy az embereket és a világot is ő teremtette. Sok képen vizes edénnyel ábrázolják, vagy kancsókkal.


Hathor: a szerelem, a szépség, a boldogság, a zene, a termékenység és az anyaság istennője. Hathor Horus házastársa. Bölcs és segítőkész, védi a nőket a terhesség és a szülés ideje alatt. Szentélye Danderában állt.


Szobek: Neith fia, krokodilfejjel vagy krokodilként ábrázolják. Kultuszközpontja a Fájjúm-oázis. A mitológiában Szobek biztosítja a termékenységet és a bőséget, de máshol az emberek és az istenek védelmezőjének tartják (a félelmetes külsejével riasztja el a sötét erőket).


Su: A levegő és a szél ura, Atum gyermeke.


Tefnut: A hajnalpír istennője. Együtt a tökéletes egyensúly és a harmóniát képviselték.


Geb: A föld ura. Ő tartja fogságban a gonosz lelkeket, hogy ne juthassanak fel az égbe.


Nut: Az ég istennője.


Neith: Háború és vadász istennő.


Nephtys: Nephtys az ezoterikus törvény istennője. A láthatatlan birodalom és az ember rejtett felének úrnője. Képes feltámasztani a holtakat, az ítélet termében ő a halottak védelmezője.


Mut: A világ anya, az életet adó, a születés misztériumához kapcsolódik, ő a kapu, melyen át a lelkek utat találnak a földi síkra. Ő segít a kilépésnél, ott őrködik a születésnél és a halálnál, ő irányítja és segíti a lelket az örök körforgás útján.


Bastet: Öröm és a vigasság istennője.


Sekhmet: Az oroszlán fejű istennő, a gyógyítás úrnője, ugyanakkor félelmetes pusztító istennő is. Aktív, harcos női tüzes lény, a legyőzhetetlen, oltalmazó hatalom.


Nefertum: Az illatok és az aromaterápia istennője.


Bész: A bajtól megóvó istenség, a család oltalmazója.. Az egyiptomiak azt tartották, hogy Bész elúzi a gonosz szellemeket, megkönnyíti a szülést. Törpe alakban, görbe lábbal, széles, szakállas, ijesztően torz arccal, tol- vagy levéltiarával a fején ábrázolták


Ré: A világ ura és teremtője, ő a napisten, Egyiptom történelmének egyik legjelentősebb istene. Történelme során több istennel is egybeolvadt: Hórusszal, Amonnal és Atummal. Hatásköre az égre, a földre és az alvilágra is kiterjedt. A fáraó isteni atyjának is tekintették. Általában napkorongként ábrázolják, amit egy ureusz ( egy kobra jelkép) vesz körül védelmezően, vagy kos-sólyom-vagy szkarabeuszfejű emberként is. Gyakran kiterjesztett szárnyai is voltak. Ré naponta végighaladt az ég óceánján egyik horizonttól a másikig Mandzset nevű bárkájával. Éjjel áthalad az alvilágon, útjára istenek kísérték. (Itt Széth isten is pozitív szereplő, mert megmentette Rét Apóphisztól, a hatalmas kígyótól.) Reggel, miután átkelt az alvilágon, Ré újjászületik Nut, az égistennő testéből. Úgy tartották, hogy a fáraó is csatlakozik hozzá halála után a Mandzset bárkájában. Mivel Ré teremtő isten is volt, úgy tartották, hogy ő teremtette meg a társadalmi rendet, és ő volt az első fáraó.


Amon- Ra: Egyike a legrégibb isteneknek Egyiptomban. Nevének jelentése "Az elrejtett" vagy "Aki rejtve van". Általában emberként, kettős tollkoronával a fején vagy kosként ábrázolták. Kultusza főleg Thébában alakult ki, ott is a karnaki templom lett Amon imádatának központja.


Atum: Héliopoliszi napisten. Napkorongként ábrázolták. A héliopoliszi isteni kilencség teremtéstörténete szerint Atum teremtette Sut és Tefnutot. Az ő gyermekeik voltak Geb és Nut. Az ő gyermekük volt Ozirisz, Széth, Ízisz és Nebethet (Nephtys).


Ptah: Memphisz főistene, a memphiszi mitológia szerint világteremtő isten. Nincs állati alakja, kék sapkás múmiaként ábrázolták, kezében dzsed-oszloppal. Tisztelete igencsak nagy súlyt kapott. A memphiszi teremtésmítosz eléggé különbözik az Amon-mítosszal: Ptahnál a teremtő aktus pusztán szellemi, míg Amonnál anyag az elsődleges.


Anubisz: Az alvilág és holtak oltalmazója, és a bebalzsamozás istene. Fekvő sakál- vagy vadkutyaként ábrázolták, illetve sakál- vagy kutyafejű emberként. Anubisz bíraként van jelen a szív megmérésénél, amikor is a halott szívét egy mérlegre teszik, a másik serpenyőbe pedig Maat-nak, az igazság istenének tollát rakják. Ha a szív nehezebb, akkor azt felfalja Ammut, egy alvilági szörny. Ő tartja számon a holtak szívét.


Ozirisz: az egyik főisten. Ízisszel és Hórusszal alkot istenháromságot. A túlvilág és a halottak istene, az alvilág életed adó ura, a termőföld istene, ő tanította meg az embert a földművelésre. Kapcsolatba hozták az áradással és Szirisz csillagával is (az a csillag, amiből az egyiptomiak az áradást illetően tájékozódtak). A fáraók örök életét is vele azonosították. Emberi alakja van, fáraói jelvényekkel, zöld bőrrel, múmiapólyában ábrázolták. Abydoszban van a fő temploma, az Ozirion. Úgy gondolták, hogy a fáraó halálakor Ozirisszé változik, aztán ezt az emberekre, sőt a szent állatkra is kiterjesztették.


Ízisz: anyaistennő, az Ókori Egyiptom egyik leghíresebb istennője, a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűség szimbóluma, Ozirisz felesége, Hórusz anyja. Neve trónszéket jelent. Hosszú ruhát viselő nőként ábrázolták, fején a trónt jelentő hieroglifával, néha lótuszvirággal a kezében vagy szikomorfaként. Kezében botot és ankhot (füles keresztet) tartott. Történetében nem találunk helyi kultuszokat. Ízisz egyik fontos szerepe az elhunyt fáraó segítése volt, így – három másik istennővel együtt (Nebethet, Neith, Szelket) – a temetkezésben is fontos szerepet töltött be.