Thoth a mágia ura

 Kép forrása: Pinterest.com

EGYIPTOMI MÁGIA


A modern mágia fogalom a „magosz” szóból ered, amely beavatottatt jelent, mag-ős, megnevezésére utal. Annak ellenére, hogy a mágiával kapcsolatban általában az ókori egyiptomi vallást említjük meg, maguknak, az egyiptomiaknak nem volt a mágiáról, mint olyanról fogalmuk, és valójában nem létezik olyan szó a hieroglifák nyelvében, amelyet a „vallás” szóval fordíthatnánk le. „ Egyiptomi szemszögből nézve” , nem létezik olyan dolog, mint vallás, csak a HEKA létezett. Ennek magyar megfelelője a „ MÁGIKUS ERŐ”.


A mágia titkos tudománya és gyakorlása, ha valaki képes arra, hogy megértse a HEKÁT, összhangba kerüljön vele, aztán adott helyzetben aktiválni tudja. Ebből következik tehát, hogy a belső fejlődés ösvénye az előfeltétele annak, hogy képessé váljon valaki a varázserő irányítására…Így a varázsló olyan személy, aki ( legyen férfi, vagy nő) megtisztította magát arra, hogy a Hekát közvetítse.


Az ókori Egyiptomban előfeltétele annak, hogy valaki magasabb hivatalt viselhesse az volt, hogy az illető a HEKA birtokában legyen, vagyis birtokolja a mágikus erőt. Az összes államügyet, amely a királyi rendeletek, írások, leltárak, törvények kezelését jelentette, a mágia útján intézték. Ahhoz, hogy valaki képes legyen a mágiát működésbe hozni, megszentelt légkörre, megszentelt szavakra, jelekre és rituálékra volt szükség.  A varázsló, olyan ember aki a mágia legfelsőbb  fokában kellett, hogy jártas legyen, a fáraó udvarának nélkülözhetetlen kelléke volt. A fáraók korában, a neofita képzése és beavatása egy, a templomhoz csatolt speciális „ iskolában” folyt. Ezeket az iskolákat, az „Élet Házának” nevezték. Itt rendkívül szigorú oktatás folyt. Csak kevesen váltak beavatottá, és ezek a különleges férfiak és nők képességeik és tudásuk jutalmaként, abban részesültek, hogy varázsolhattak. Ezeket a beavatottakat az „ ÉLET HÁZÁNAK ÍRNOKAKÉNT” ismerték. Ez a cím a mágikus erő legmagasabb fokozatával ruházta fel őket. Az ókori hagyomány szerint THOT isten volt az ilyen mágia tulajdonképpeni atyja. Ezért Thotot a „ Szavak Erejének Mestere” , Thot „ A Varázslat Legnagyobbja” , Thot „ Az Isteni Szó Mestere” , Thot a „ Varázsló” ,elnevezésekkel illették. Így ezeket a címeket mind magába foglalja a híres jelző: „ Thot a Háromszor Legnagyobb” . Olyan nagy volt Thot ama képessége, hogy a mágikus erővel bíró szavakat átadja, hogy ő viselte az egyiptomi panteonban a legmagasabb hivatalt: AZ ISTENEK BÍRÓJA címet. Az istenek hírvivője is volt, és rábízták „Ozirisz Írnoka” címet is. Tehát ő volt Ozirisz varázslója. Thotról úgy vélték, hogy az igazságot mindenek elé helyezte. Azt is hitték, a mágia alkalmazásánál, rendkívül fontos, hogy a kiejtett szavakat az igazság töltse be. Thot becsületességéhez nem férhetett kétség. Thot volt a felelős az égi „ egymillió év hajójának” navigálásáért, és útvonaláért, amelyen a legfelsőbb isten RÉ kísérete utazott az időn és téren át. Thot volt az, aki a csillagok mozgása által meghatározott isteni idő mérője volt. Ezekhez mind az igazságnak való teljes elkötelezettség szükségeltetett. Így ő volt az igazság, a Heka, vagyis igazi mágia, mágikus igazság letéteményese. A Heka szó az igazság jelentésében még ma is él Egyiptomban.


A szavak ereje, amikor egy bátor tettel, kihívással, bölcsességgel párosul, a mágiának olyan fajtáját hozhatja létre, amely befogadó értelemben, illetve pszichéjében egy erőteljes, és visszafordíthatatlan  folyamatot indíthat el.


Christian Jacq: A mágiát talán úgy határozhatnánk meg, mint az isteni és emberi szférákon átáramló alapvető energiát.


A hieroglifák az „istenek szavai”, megismerése az eszköz, amely segítségével birtokába juthatunk azoknak a neveknek ( az istenek neveinek), és az általuk birtokolt energiáknak.  Az istenek nyelve, a hieroglifák nyelve.  Ennek a nyelvnek a megtanulása és alkalmazása, intellektuális és intuitív képesség kellett ahhoz, hogy valaki varázslóvá válhasson.


Wallis Budge:”Thot birtokolta az isteni beszéd tudását, ő volt a könyvek ura, az istenek írnoka. A beszédben hatalmas, és azt állították róla, a temetéssel kapcsolatos könyvek, amelyek által az elhunytak örök életet nyertek, közül sokaknak ő volt a szerzője…


Korunkban a mágiával kapcsolatban sok téveszme él. Bizonyos vallásos szervezetek, felvállalták, hogy üldözzék a mágiát, és azt állítják, hogy gyökerestül kiirtották. Valójában a mágia még mindig él. Nem lehet a mágiát, és a vallást egymástól elválasztani, mert nincs szertartás mágia nélkül. A nagy vallások is alkalmazzák a mágiát, az emberi lélek befolyásolására, képessé téve arra, hogy eljusson abba a valóságba, amelyet az érzékeink már nem képesek felfogni. A mágia leghatásosabb átadásához olyan légkörre van szükség, amelyben a nagy erővel bíró rituálék, jelképek és a szellemi erőket felidéző liturgia a szavak alkalmazásával keveredik, és így gyakorol hatást az emberi értelemre. A legjobb példa erre a katolikus szent mise, amelyet a templom megszentelt környezetében celebrálnak. Az embereket rengeteg ősi jelkép veszi körül: keresztre feszítés, véráldozat, halál, megváltás „ meghaló és feltámadó” fiaink ( pl: Ozirisz, Mithra). Gyakorlatilag a keresztény szertartások, ezekből a sokkal ősibb vallási rendszerekből vett mintákból táplálkoznak. Mégis a mágia kiirtása a cél, és miután a Keresztény Egyház teológiája megrendszabályozta, olyan szellemi légkört teremtett, amelyben a mágiára félelemmel és nagy bizalmatlansággal tekintenek. A vallás és a mágia egymástól való megkülönböztetése, a keresztény korszak terméke.


Egyiptomban a vallást és a mágiát nem különítették el egymástól: „A vallás mágikus jellegű volt”.



Read more: http://spiritizmus.hupont.hu/31/egyiptomi-magia-thot-a-magia-ura#ixzz2hPxajcxJ