Az angyalforras.hu weboldalt saját forrásokból tartjuk fent.
Ha szeretnél hozzájárulni működéséhez, kattints a támogatom gombra!

Köszönjük támogatásod! TÁMOGATOM!

A LÉLEK SÖTÉT ÉJSZAKÁJA

2021-12-18

Egy beavató jellegű spirituális megpróbáltatás.

anyagból a fénybe 5.jpg

Kép: Tomasz Alen Kopera

 

A lélek sötét éjszakája

 

A lélek sötét éjszakája egy beavató jellegű spirituális megpróbáltatás.

 

Ama édes éjszaka egy titok volt. Senki se látott engem, És én sem láttam senkit. Nem volt fény, nem volt útmutató, Csak a szívemben lángoló.

- KERESZTES SZENT JÁNOS

 

Egyszer vagy másszor szinte mindenkivel előfordul, hogy bánattal, megpróbáltatásokkal, veszteséggel, reményvesztettséggel vagy kudarccal teli időket kénytelen megélni, melyek oly nyugtalanítóak és tartósak, hogy a lélek sötét éjszakájának is nevezhetnénk őket. Ha az élet értelmét, önnön jellemedet és lényed igaz valóját keresed, akkor felismerheted a sötét éjjelekben számodra rejlő értékes ajándékokat.

 

Manapság ezen tapasztalások legtöbbjét egyszerűen csak depressziónak bélyegezzük, de nem minden árnyas éjszaka depresszióval teli, ráadásul a világ – objektivitást hangoztatva – szeret távol maradni minden olyan dologtól, ami az élet értelmének kérdését feszegeti. Épp ezért itt az ideje, hogy egy egészen más módon közelítsük meg ezt a teljesen hétköznapi élményt, mert csak ezáltal tanulhatjuk meg másképp is kezelni azt. De, és erre már rögtön az elején felhívnám a figyelmet, a kérdés roppant szövevényes és titokzatos, ezért mélyrehatóan kell vizsgálnod önmagadat, hogy észre vedd, hogyan válhat életed egy mélyen megrázó epizódja az önátlényegítés egy becses pillanatává.

 

Minden emberélet fényből és sötétségből, boldogságból és boldogtalanságból, életerőből és sorvadásból áll össze.

 

Minden változékonyság és különbözőség kútfője az, ahogyan eme hangulatváltozásokat szemléled. Vajon az önámításba és a kínzó pótcselekvésbe burkolod magad a valóság elől? Vajon hagyod, hogy klinikai eset légy, és depresszióssá válsz? Vagy megnyitod szíved a misztika előtt, mely éppoly természetes, mint a Nap és a Hold, a nappal és az éjszaka, vagy a nyár és a tél?

 

Ha olyan vagy, mint a legtöbb ember, akkor már minden bizonnyal túl vagy a lélek néhány sötét éjszakáján, hacsak nem éppen most is egyben vagy. Lehet, hogy nehéz a házasságod, problémás a gyereked, vagy esetleg konok mód kitartó rossz hangulat ejtett rabul. Lehet, hogy kedvesed vagy valamely szülőd elvesztését gyászolod. Talán megcsalt a szeretőd, átvágott az üzletfeled, vagy válni készülsz. Néhány ember számára ezek megoldandó problémát jelentenek, míg másoknak sajnos csak a reménytelen kétségbeesés forrását. A lélek igazi sötét éjszakája nem csupán felszínes kihívás, hanem egy olyan folyamat, amely kiszakít a hétköznapi életed nyújtotta élvezetekből. Egyszerre egy külső esemény és egy benső hangulat, mely gyökerestől bolygatja fel lényed legbenső voltát. Ez nem pusztán egy érzés, hanem tényleges lényed felszakadása, amelyből nem lehet egykönnyen kikecmeregni.

 

A sötét éjjel nem feltétlenül olyan, mint a depresszió érzése. Egy hosszantartó betegség vagy problémás házasság során lehetsz gondterhelt, de az nem depresszió. Ugyanakkor a klinikai depresszió könnyen válhat sötét éjszakává. Bárhogy nevezzük is, az élmény téged foglal magába, olyasvalakit, akinek múltja, vérmérséklete, emlékei, érzelmei és gondolatai vannak. A depresszió egy címke és egy tünet, míg a sötét éjszaka egy sokatmondó esemény. A depresszió egy pszichológiai betegség, a lélek sötét éjszakája viszont egy spirituális megpróbáltatás.

 

A legtöbb ember azt hiszi, hogy életének legfőbb célja megoldani problémáit és boldoggá válni.

 

De a boldogság a legtöbb esetben az érzékek tünékeny örömeit jelenti, amelyek semmilyen szinten sem oldják meg problémáinkat. Az élet célja az kellene legyen, hogy többé váljunk annál, mint amik most vagyunk, jobban odafigyelve az emberekre és a minket körülvevő életre, mert így valóban élhetnénk életünket. Ez talán közhelyesen hangzik, mégis, a legtöbb ember pont az élet elkerülésével tölti leginkább idejét. Félnek átadni magukat az élet természetes folyásának, minek köszönhetően életerejüket a becsvágy, a szenvedélybetegségek és a pótcselekvés medrébe öntik, amitől az, magától értetődően, nem nyújt számukra semmi értéket. A sötét éjszaka, bármilyen ellentmondásosnak tűnjék is, valójában az élet fényére akar újra kivezetni minket. Lebontja az életet annak legelemibb alkotóira, és elindít bennünk egy új összeillesztést.

 

A sötét éjszaka olyan, mint Dante elszenderedése, miközben letér ösvényéről és önmagáról megfeledkezve betéved egy barlangba. Olyan, mint mikor Alíz belepillant a tükörbe, majd keresztülsétál rajta. Olyan, mint a viharos tengeren hánykolódó Odüsszeusz, vagy az evező nélkül sodródó Trisztán. Nem te választod magadnak tudatosan saját sötét éjjeledet. Ezt csak úgy kapod. Ez a te kötelességed, melyet meg kell fejtened, majd sarából ki kell mosnod a benne lévő aranyat.

 

Alighanem többet tudhatsz meg lelked mélységeiről a fájdalmas és zavarodott időkben, mint a kényelem óráiban.

 

A sötétség és az elragadó örvénylés egyfajta módon felélénkíti a képzelőerőt. Olyan dolgokra is fényt derítenek, melyekről egyébként talán tudomást sem vennél. Az érzelmek és gondolatok egészen más spektrumára válsz érzékennyé. Érzéseid és gondolataid minden határt áthágó szélsőségeit tapasztalod meg, és olyan dolgokat tanulsz, amelyeket észre sem vennél a rend és a ragyogás pillanataiban.

 

A lélek sötét éjszakája egyáltalán nem különleges vagy ritka.

 

Az élet természetes része, melyből legalább annyit gyarapodhatsz, mint a hétköznapi életszakaszokból. Csak nézz körül barátaidon és ismerőseiden: az egyik válik, a másik édesanyja halálos beteg, egy gyermek súlyosan megsérült egy balesetben, másvalaki nem kap munkát. A legtöbbjük letört és furcsamód viselkedik. Ráadásul mindez csak a saját életünk alapján ma összeírható lista, amibe még bele sem vettem a világban zajló háborúkat, a járványt vagy a fenyegető terrorizmust. Mindezek egyfelől félelmet váltanak ki belőlünk, ugyanakkor a felfedezés és a tapasztalás lehetőségét is kínálják.

 

Ha minden erőddel megpróbálsz eliszkolni önmagad sötét éjszakája elől, akkor mindenképpen elmulasztod az általa feladott leckét, a vele járó jelentős változásokkal együtt. Bátorítani szeretnélek: 

 

lépj be önnön sötétségedbe, minden erőddel és értelmeddel, mert teljesen újszerű látásmódot alakít ki önmagadról, amely újraértelmezi önértékelésedet, önazonosításodat.

 

Lehet, hogy a folyamat forrása kívülről érkezik, de ennek ellenére magunkban kell felfedeznünk az új erőforrásokat, és egy új életszemléletet.

 

Nem az a célunk, hogy megfejtsük a sötét éjszakát, hanem hogy gazdagodjunk általa.

 0001 sorel.png

Hiszed-e még, hogy történnek egyszerű csodák,
hogy teljes szívvel megélhető a nem múló varázs?
Visszaadható-e fénye az égboltozatnak,
ha kihunynak a csillagok, s az ember egyedül marad?

Lesz-e még parázs, mi lángra gyújtható,
van-e szerelem, mely nem rabságban fogolyként tartható?
Van-e égi tűz, mely lelkedben új reményt csihol,
ha a régi kapuk záródnak és nincs még biztos kiút?

Lesz-e még új irányt adó magasztos igazság?
Szabadságod-e a teremteni vágyó belső akarás?
Van-e elengedés, őszinte mély megbocsátás?
Vezércsillagod-e az isteni szent ősi belátás?

Mi múltad nehézségeként határokat támaszt,
van-e benned tisztulást igénylő erős határozat?
Hallod-e lelked kertjében a kegyelem szavát?
Érzed-e a vétségek megbánó fohászát?

Látod-e a mélység magasságos voltát,
az Öröknek a világban tükröződő képmását?
Tengervíz cseppjében a teljes tenger ízét,
erdők fáiban a tündék sugárzó zenéjét?

A csend szavak nélkül is teljes,
a beszéd lelki tartalom nélkül üres.
S ha nincs több kapaszkodó, csak világomlás.
Kérdezd méltón a végtelent: 
 
Most hogyan, hogyan tovább?

 

 lépcső út.jpg

Forrás: Yanara - null-pont.blogspot.com :)