A MANIPULÁTOR REJTETT AGRESSZIÓJA

 

 

 

Minden élethelyzet, társkapcsolat alakulásához, amelyben benne vagyunk, mi magunk is mindig hozzátesszük a magunk részét. Ennek ismeretében hasznos megvizsgálni, hogy mi történik valójában a manipulatív interakció során.

 

Miért olyan nehéz átlátni, hogyan válunk a manipuláció áldozatává?

 

A manipulátor rejtett agressziója nem nyilvánvaló. Ösztönösen ugyan érezhetjük, hogy megpróbál fölénk kerekedni, hatalmába keríteni bennünket, vagy valamilyen célt elérni, ami miatt tudattalanul megfélemlítve érezhetjük magunkat. Mivel azonban nem találunk világos, egyértelmű bizonyítékot arra, hogy agressziót követ el ellenünk, nem tudunk azonnal hitelt adni érzéseinknek. Az illető gyakran olyan hathatós megtévesztési technikát alkalmaz, amelyek megnehezítik, hogy felismerjük az okosan kiagyalt trükköket. Azt a látszatot keltheti, hogy szenved, illetve védekezésből vagy gondoskodásból cselekszik vagyis sincs arról, hogy a velünk szembeni előnyért harcolna.

 

Mindig szolgál olyan magyarázattal, amely megingatja ösztönös gyanúnkat, hogy kihasznál bennünket vagy erőszakoskodik. Taktikája nemcsak a manipuláció felismerését nehezíti meg, hanem áldozatként egyidejűleg védekezésre is kényszerít bennünket. Ez a jól irányzott kettős csapás teszi igazán hatásossá a módszert. Érzelmileg zaklatott állapotban, ugyanis, nehezen tudunk tisztán gondolkodni, felismerni a taktika valódi célját.

 

Mindenkinek vannak gyenge pontjai, amelyeket egy okos manipulátor jól ki tud használni. Néha tudatában vagyunk ezeknek a gyengeségeknek, és annak, hogyan tesznek kiszolgáltatottá bennünket.

Például tudjuk magunkról, hogy könnyű bűntudatot kiváltani bennünk, ám mégis figyelmen kívül hagyjuk, amikor éppen valaki azon munkálkodik, hogy bűntudatot ébresszen bennünk. Máskor azonban egyáltalán nem vagyunk tisztában legsebezhetőbb pontjainkkal. A manipulátorok gyakran jobban ismernek bennünket, mint mi saját magunkat. Önismerethiányunk miatt könnyen kihasználhatnak bennünket.

 

Amit megérzéseink segítségével felismerünk a manipulátor igazi mivoltáról, az ellentmond mindannak, amit az emberi természetről tudni vélünk. Elárasztanak bennünket azok a pszichológiai elméletek, amelyek az embereket problémákkal küszködő, bizonytalan, szorongó egyedekként láttatják. Ezek hatására, miközben ösztöneink azt súgják, hogy kegyetlen játékba keveredtünk, az eszünk azt mondja, az illető a felszín alatt retteg, sérült vagy bizonytalan önmagában.

 

Ráadásul legtöbbünk nem szívesen gondolja magáról, hogy durva és érzéketlen ember. Ugyanígy habozunk, mielőtt másokról kemény vagy negatív ítéleteket alkotunk.

 

Ha kételyeink támadnak, inkább megadjuk nekik az esélyt, és el hisszük, hogy nincs is meg bennük az általunk gyanított rosszindulat. Hajlamosak vagyunk önmagunkban kételkedni, és magunkat hibáztatni, amiért arra vetemedtünk, hogy hittünk ösztönös megérzésünknek a manipulátor karakterét illetően.