A NÉGYFÉLE TISZTELET

A NÉGYFÉLE TISZTELET

1. Az első tisztelet, amit egy gyereknek meg kell tanulnia,fölfeléirányul. Az a gyerek, aki egy családban nem tanulja meg tisztelni azt, ami fölötte van, elkényeztetett, elviselhetetlen, lehetetlen alakká válik. Ugyanis a fölöttünk lévő dolgok és személyek tiszteletéből adódik, hogy nem nézünk le másokat. Egyébként is rettenetes látni, hogy gyerekek úgy viselkednek a családban, mintha ők szülték volna az univerzumot. Ez nemcsak abszurd, de ártalmas is a gyerekre nézve.

2. Aztán meg kell tanulni a tiszteletetlefeléis, így a gyerek előbb-utóbb már nem leli örömét például abban, hogy a legyeket agyoncsapja. Meg kell tanulnia gondoskodni, törődni, különben úgy nő föl, hogy mindenkit, aki nála gyöngébb, kihasználhatónak, kifoszthatónak, kisemmizhetőnek lát.

3. Amikor eléri a serdülőkort, meg kell tanulnia tisztelni mindazokat is, akikmellettevannak: a kortársait, csapattársait, barátait, szerelmét.

4. Ezután jön csak az, amit legutoljára tanulunk meg úgy igazán és mélyen: tisztelniönmagunkat. Nehezen tiszteli saját magát, aki nem tanulta meg tisztelni azt, aki fölötte, alatta és mellette van.

(J. W. Goethe)