A Szívvel kezdődik minden

A Szívvel kezdődik minden

A testmező egy információ-mintákkal telített energia mező. Testünk minden szerve a saját, specifikus mezejét hozza létre. Úgy tűnik azonban, hogy egy bizonyos szerv olyan szignifikáns mezőket generál, melyek az egész testet befolyásolják. A szív a rendszer uralkodója, a májnak, és valamennyi szervnek is vannak feladatai, de a szív felülírja mindegyiket.

Az energiagyógyászatban létezik egy elképzelés, amelyet „energia kardiológiának” neveznek. Ez azt állítja, hogy az összes jel, amelyet a szív állít elő, szabályozó jelentőséggel bír. A szív állandóan hangokat, nyomás-hullámokat, meleget, fényt, elektromos-, mágneses-, és elektromágneses jeleket bocsát ki. Testünk minden sejtje más-más időközönként fogja ezeket a különböző jeleket, mivel ezek változó sebességgel terjednek a keringési rendszerben. A szív generálja a legnagyobb ritmikus elektromagnetikus jelet a testben. Ha erre és a mágneses mezőre, mint vivő hullámra tekintünk, láthatjuk, hogy információval van modulálva. Tehát ez az információ vivő hulláma.

A testünkben folyó munka belátható módon érzelmi mintákkal van modulálva, például ha mérgesek, frusztráltak vagy ingerlékenyek vagyunk, a mágneses mezőre átvitt információ nagyon különbözik attól, mintha szeretetet, törődést vagy részvétet éreznénk. Felfedezték, hogy a szívnek különböző koherens vagy inkoherens ritmikus dobogási mintái vannak. Ezek a minták szorosan kapcsolódnak az érzelmeinkhez, és ahhoz, hogy hogyan érzünk. Ha a szív ritmikus dobogása sima és rendezett, azt koherens ritmusnak nevezzük. És ez a koherens ritmus hangolja be és szinkronizálja az agy ritmusát. Az idegrendszer, a test szervei és a mirigyek mind harmonikusan működnek együtt a szív koherens ritmusára.

A pozitív érzelmek, amikre hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy pozitívak: mint például szeretet, elismerés, törődés, megbocsátás, hála, mind igen különböző szív mintát eredményeznek, a negatív dolgokhoz képest, mint amikor dühösek, ingerültek vagyunk vagy aggódunk. Ezek mind olyan mintát hoznak létre, amit inkoherens ritmusnak vagy rendezetlen mintának nevezünk. Ezzel szemben pozitív érzéseink támadnak, amikor a naplementét csodáljuk, hogy milyen gyönyörű. Amikor a szívünk úgynevezett koherens ritmusban ver, akkor a szív szinusz-hullámszerű mintázatot küld az agynak.

Mi „szívkoherenciának” hívjuk, mert a kutatásokban azt találjuk, hogy a szívnek, ennek a szinkronizált, koherens, ritmikus minta szerint kell vernie ahhoz, hogy az agy és az idegrendszer átvegye és szinkronba hozza magát ezzel az erőteljes ritmussal.

Tehát a szívvel kezdődik minden.

Ha a pulzust érezzük, akkor tulajdonképpen azt a nyomáshullámot érezzük, amit a szív hozott létre, ez nem a vér áramlása, hanem a nyomás hullám. Tehát, minden alkalommal, amikor a szív ver egyet, akkor ez a nyomáshullám végigfut a testen és eljut az agyig. Ha ezt az agy szintjén vizsgáljuk, akkor ez a nyomáshullám szinkronizálja az összes neuront. Nagy bajban lenne az agyunk, ha nem lenne ez a szinkronizáló jel, ami teljes szinkronizáló hatással van ránk.

Ha valaki koherenciában van, gyakran érezheted, hogyan sugárzik belőle a szeretet, az együttérzés vagy a hála. A koherencia az az optimális fiziológiai állapot, amely a tanulás és a jó teljesítmény alapja, és amely a test természetes, regeneratív folyamatait táplálja.

A szívnek megvan a saját belső idegrendszere, amely tud érzékelni, érezni, emlékezni, és olyan információt állít elő, amely független az agytól.

Mindig úgy gondolunk a bejövő információ rendszerre, mintha az teljesen az agyban történne. Azonban kezdjük felfedezni, hogy először a szív kapja az információt, és csak aztán közvetíti tovább az agyba.

Tanulmányok kimutatták, hogy a szív gyorsabban válaszol a külső stimulációkra, mint az agy.

A legújabb tanulmányok szerint, amit úgy neveztek el, hogy „Az intuíció elektrofiziológiája”, a test képes jelezni, hogy valamilyen jövőbeli esemény fog bekövetkezni, ha az a jövőbeli esemény az alany számára érzelmileg jelentős és fontos. A résztvevőket olyan érzékelőkhöz kapcsolták, amelyek rögzítették az agy-hullám tevékenységüket, a szív-tevékenységüket, és a szív-agy egymásra hatásokat. Az alany egy számítógépnél ült és egy gombot kellett megnyomnia miközben a kutatók a fiziológiai adatokat rögzítették és 6-8 másodperccel később egy fotót mutattak neki. A fotók az érzelmi spektrum két ellentétes oldalának megfelelő képeket ábrázoltak. A résztvevőknek felkavaró képeket mutattak balesetek áldozatairól, támadó kígyókról vagy hasonlókról. A spektrum másik végéről, virágokról, naplementékről. A résztvevők véletlen sorrendben kapták ezeket a képeket. Ami a lényeg ebben a kísérletben, a számítógép nemcsak azt választotta ki, melyik kép következik, hanem azt is, hogy milyen típusú fényképet választ, mindezt azután, hogy az adatot már rögzítették. Így a kísérletben résztvevő alany és a kísérletet végző számára is teljesen lehetetlen volt, bármit is előre tudni arról, hogy mi lehet a következő fotó. Még maga a számítógép sem tudta.

Az eredmények meglepőek voltak, a test már azelőtt válaszolt, hogy a kép megjelent volna, mintha előre megjósolta volna, illetve azt is látták, hogy a szív volt az, amelyik elsőként válaszolt. A szív válasza nemcsak, hogy gyorsabb volt, de a jel, amit az agynak küldött, a kép érzelmi töltete szerint változott. A jeleket vizsgálva, amelyeket a szív küldözgetett az agyba, kutatók megállapították, hogy a szív szó-szoros értelemben különböző üzeneteket küldött az agyba, attól függően, hogy a soron következő kép, milyen lesz. Aztán látható volt az agy válasza, aztán a test válasza, amikor is tudatára ébred a dolognak.

Tehát ennek az intuitív információáramlásnak a sorrendje a következő: szív – agy – test.

Ezután van szükség a test válaszára, hogy tudatosan is felfogjuk a dolgot. Ezek a kísérletek arra világítanak rá, hogy meg kell változtatnunk az emberi test működésével kapcsolatos nézeteinket. Úgy tűnik, mintha a szív és az agy (egy kissé később) hozzáférne egy olyan információ mezőhöz, amely nem függ tértől és időtől. Ha kvantum holográfiáról vagy kvantum fizikáról beszélünk, akkor ez nem újdonság. De végre vannak módszereink arra, hogy megmutassuk, valóban létezik energetikai, illetve elektronikus rendszerünk, és hogy valójában ez az elsődleges, és valójában nincs kötve sem térhez, sem időhöz.

A szív egy olyan információ és intelligencia mezőhöz kapcsolódik, amely bár különbözik tőle, de kiegészíti az agy mezejét. Teljesen világos, hogy a szívben és az agyban található neuronok rövid-, és hosszú távú memóriával is rendelkeznek. Információt dolgoznak fel, mint egy működő agy.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a szív, az a központi szerv, amelyik a test-mezőbe nyomtatja az információt. A szív rengeteg idegszövettel rendelkezik. Úgy hiszik, hogy az idegszövet azért is van ott, hogy imprinterként, amolyan holografikus nyomtatóként működjön.

A test holografikus testmezejét a szív nyomáshullámai folyamatos információval látják el.

A szíven belül hatalmas feszültség van. Ennek a feszültségnek a hatására a szív kamrán belüli nyomáshullámok képesek arra, hogy információt nyomtassanak. Ha a szív közvetíti vagy imprinteli az információt, akkor valahogyan a test sejtjeinek is fel kell tudniuk fogni ezt az információt.

Léteznek receptor fehérjék a sejt külső részén, melyek csupán azért vannak ott, hogy érzékeljék a környezetből származó információkat. Milyen napom van ma? Mi is történik odakint? Mit akar a test, mit csináljon ez a kis sejt ma? Léteznie kell a sejtek közötti kommunikációnak, de léteznie kell egy közös forrásnak is, kell, hogy legyen egy irányítórendszer, ami a testet vezérli.

Ez maga a SZÍV

A Szív által létrehozott/kibocsájtott mágneses mező 5 ezerszer erősebb az Agy mágneses mezejénél

,,Felfedezéseiről ma már világszerte ismert HearthMath Institute újfajta kutatásokat végzett az érzelmek fiziológiájának, valamint a szív és az agy kölcsönhatásainak terén. 1993-ban pl azt vizsgálták, miként gyakorolnak hatalmat az érzelmek az emberi test fölött. A kutatás során testünknek elsősorban arra a területére koncentráltak, amelyet az érzelmek keletkezéséért teszünk felelőssé, vagyis a szívre.
Meglepően hamar, már az első vizsgálatok idején olyan meglepő megállapításra jutottak, amelyet érthetetlen módon korábban még senki sem fedezett fel: nevezetesen, hogy a szívet egy erőteljes, mintegy két és fél méter átmérőjű erőtér övezi. Ez azt jelenti, hogy a szív, jóval nagyobb erőteret generál, mint az agy. A tudósok addig azt feltételezték, hogy a maga elektromágneses impulzusaival az agy adóköre a legnagyobb. Akkor azonban találtak egy erőteret, amely jóval nagyobb, ráadásul olyan erős, hogy messze túlnyúlik a test határain. A szív által sugárzott erőtér valószínűleg még a mértnél is sokkal nagyobb, mivel a mai mérőberendezések nem tesznek lehetővé igazán pontos méréseket.
Az első meglepetés után hamarosan felmerült a kérdés, hogy vajon mi célt szolgál a szívünket körülölelő erőtér?

A SZÍV ÁLTAL LÉTREHOZOTT ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES MEZŐK KOMMUNIKÁLNAK TESTÜNK SZERVEIVEL.

Még azt is sikerült bebizonyítaniuk, hogy a szív és az agy összeköttetésben áll egymással, és a szív jelzi az agynak, hogy milyen hormonokat, endorfinokat vagy más vegyületeket termeljen a testben.
Az agy nem önállóan cselekszik, hanem a szív jelzései alapján.
Vagyis valójában a szív osztja szét az információkat. A kísérletek során kiderült, hogy az információkat az érzelmek továbbítják. Érzelmeink tartalmazzák tehát azokat az információkat, amelyek révén szívünk az agyat és a szerveket testünk pillanatnyi szükségleteiről tájékoztatja.
Ám ez még nem minden. A kutatásokat folytatva felfedezték, hogy a szív által gerjesztett elektromos és mágneses mezőt nem csupán érzelmeink alkotják. Erejét egy további meghatározó forrásból, nevezetesen meggyőződéseinkből is meríti, vagyis mindazokból a dolgokból, amelyekben mélységesen hiszünk, és amelyek szerint az életünket irányítjuk. Mindezt magába foglalja a szívből információként áradó energia, amelyet testünk akkora erővel sugároz, hogy nemcsak agyunkig és a szerveinkig jut el, hanem messze kiterjed a környezetünkre!

SZÍVÜNK EGYFAJTA KÖZVETÍTŐ, AMELY MINDEN MEGGYŐZŐDÉSÜNKET ÉS ÉRZELMÜNKET ÉLEKTROMOS ÉS MÁGNESES REZGÉSEKKÉ ÉS HULLÁMOKKÁ ALAKÍTJA ÁT.

Ezek az elektromágneses hullámok pedig nem korlátozódnak a testünkre, hanem mélyen behatolnak a környezetünkbe, és kölcsönhatásba lépnek mindennel és mindenkivel, ami/aki minket körülvesz.

A HearthMath Institut vizsgálatai kimutatták, hogy mekkora ez a kisugárzott energia.Az EKG-val mért elektromos ingerület az agy elektromos ingerületének (EEG) akár a hatvanszorosa is lehet.- A szív mágneses mezeje ötezerszer erősebb, mint az agy mágneses mezeje.

Szívünkből tehát sokkal nagyobb erő árad, mint az agyunkból. Miért olyan fontos, hogy tudjuk ezt? Azért, mert így végre megérthetjük, miért teljesülnek bizonyos vágyaink egyszerűen, míg mások nem válnak valóra.

- Ha úgy mondogatjuk az affirmációkat vagy jelenítünk meg lelki szemeink előtt bizonyos képeket, hogy a szívünk mélyén nem vagyunk meggyőződve vágyunk valóra válásának lehetőségéről, akkor csak az agyunk bocsát ki elektromágneses hullámokat, míg érzelmeink központja, szív, ötezerszer nagyobb erővel sugározza valódi meggyőződésünket, kételyeinket, aggodalmainkat.
- Ha meggyőződéseinket érzelmeink ereje is alátámasztja, összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz a kibocsátott energia. Ám ha szomorúak, levertek és erőtlenek vagyunk, kívánhatunk, amit akarunk, a sivár érzelmek ereje nagyobb lesz, mint az értelmünké.
- Amiben hiszünk megvalósul, mert, a hitnek van a legnagyobb mérhető ereje.
- A szív jelzi az agynak, milyen hormonokat, vegyületeket termeltessen a testtel.
- A szív testünk legerősebb adója. Ez gerjeszti a legerősebb rendelkezésünkre álló mágneses és elektromos energiát.
- A szívből sugárzó elektromos és mágneses hullámokat érzelmeink és meggyőződéseink teremtik. Mindegy, hogy a hullámok jótékony hatásúak vagy ártalmasak: így is úgy is hihetetlen erővel áradnak világunkba.
- A szív egyfajta közvetítő. Meggyőződéseinket egy másik nyelvre, a hullámok kódolt nyelvére fordítja, és hihetetlen erővel sugározza szét.
- Ez annyit jelent, hogy meggyőződéseink sugároznak belőlünk, és a rezonancia törvényének értelmében hasonló rezgésű energiát keresnek.
- Hasonló hasonlót vonz. Ami energiánkkal azonos hullámhosszú, az valósággá válik az életünkben.
- Csak akkor kerülhetünk egy hullámhosszra az életünkben megvalósítandó dolgokkal, ha tudatosan vonzáskörünkbe vonjuk azokat.

 Világunkban csak az valósulhat meg, amiben mélységesen hiszünk.

Főleg a tekintetben igaz ez, amit magunkról hiszünk. Önmagunkról táplált véleményünk szab irányt életünknek. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor lesz erőnk és hatalmunk sorsunkat alakítani, ha megtanuljuk megérteni, hogy minden erő és minden hatalom belőlünk fakad, és nem a külvilágból ér minket.