Az év négy sarokpontja
2018-10-24
A nyári, és a téli napforduló (júni.21, dec. 21.) és
a tavaszi, és az őszi napéj-egyenlőség (márc. 21, szept.22)
spirituális vonatkozásai
Kép forrása: Pinterest.com
Mottó: Ha Te elindulsz, Veled megy a Nap. Az idő a lehetőségeket rejti, a kincseket. A Te dolgod, hogy azokat létbe hívd, megteremtsd, megtaláld. Teremtő vagy, hiszen Isten a saját képére teremtett. Használd az erődet, azért kaptad. Az idő érted van, nem ellened. Fedezd fel, ülj a hátára, és bárkád lesz, hogy száraz lábbal hazaérj. Ha az égi ritmust követed, együtt lélegzel minden teremtménnyel, s felfedezed, hogy Isten rajtad keresztül szereti, és szüli újjá a Világot. Ezért vagy itt, hogy teremtő szeretet-szikrája légy. Léteddel lobbantsd lángra a Világot.
Létezik az időben 4 pont. Az idő négy sarokpontja, melyet a Föld sajátos mozgása okoz.
Ez a négy pont:
l a nyári, és a téli napforduló (júni.21, dec. 21.)
l a tavaszi, és az őszi napéj-egyenlőség (márc. 21, szept.22)
Ez szó szerint 4 sarokpont, ahogyan egy négyzet sarkait látjuk. Ezekben az időkben az energia irányt vált, és 90 fokkal elkanyarodik. Minden évben ez a négy elfordulás létrehoz az időben egy sajátos spirális mozgást.
Ha magunk elé képzeljük a zodiákus körét (a látszólagos nap-utat, amely valójában a föld útja a nap körül), vagyis a 360 fokos kört, akkor azon 90 fokonként találjuk ezeket az időpontokat. Nem más ez, mint az év időköre, és annak negyedes felosztása. Két sarokpont között egy negyedév (3 hónap telik el), amely természetes felosztása a 12-es tagolású időkörnek 4x3-ra.
Ez a tagolás egy természetes ritmust biztosít az időnek, melynek alapja a mögötte lévő mozgás, ezért ezek követésével a tudatunkat is ráhangolhatjuk erre a természetes kozmikus ritmusra. Ez az oka, és célja a jelen írásnak: figyelemmel kísérni, és megérteni az égi mozgást, és ezáltal behangoltan (kozmikus tudattal) élni a földi időben az életet.
Mit jelent a négy sarokpont?
Ha újra magunk elé képzeljük az év körét, akkor a nyári, és a téli napfordulók egy tengelyt adnak meg, amely függőlegesen középen metszi ezt a kört, míg a tavaszi, és őszi napéjegyenlőségi pontok egy vízszintes tengelyt adnak, amely szintén középen metszi ketté a kört. A két tengely egy keresztet hoz létre (amely a négyzet két átlója egyben).
A vízszintes tengely K-NY (a napéj-egyenlőségi pontok) az ember világa, az ember ideje, a függőleges tengely É-D (a napfordulók misztériuma) az istenek világa, ideje.
A négy nevezetes pontot megfeleltethetjük a négy égtájnak, vagyis az időt összeköthetjük a térrel:
l tavaszi napéjegyenlőség=Kelet
l nyári napforduló=Dél
l őszi napéjegyenlőség=Nyugat
l téli napforduló=Észak
Ez a behelyettesítés egy körmozgást mutat, épp a Nap napi útját képezi le, ahogyan azt a földről érzékeljük. (Amint fent, úgy lent, amint nagyban, úgy kicsiben..)
Vagyis igaz az 1 év=1 nap analógia, melyet az asztrológia is használ.
Ha az időt, és a teret így összekötöttük a négy ponton, és az feltárta a mozgást, akkor már csak le kell fordítanunk az egyes időpontok jelentését, mint idő-minőségeket. Ezen kezdőpontok idő-minősége érvényes lesz az általuk uralt negyedre (vagyis negyedévre), a következő 3 hónapra. Addig ugyanis ez az energia-irány lesz érvényes.
Nézzük őket egyenként:
Kép forrása: Pinterest.com
Tavaszi napéjegyenlőség (március 21 körül):
A a térben a Kelet pontja, vagyis ahol felkel a nap. Ez a napfelkelte képe, a születés, az új dolgok elkezdésének időminősége az év körén. Pont, ahogyan egy nap elkezdődik.
Ez az évszakok között a Tavasz, amikor kirügyeznek a fák, elindul újra a természetben az élet, a növekedés a fény hatására.
A március 21-június 21-ig tartó időszakban tehát képesek lehetünk mi is elindítani, megnöveszteni valamit, ami a nap-tudatunk szerint kívánatos. Ezt támogatja az idő nap-minősége.
Ezen a napon egyensúly van kívül a világban: épp annyi ideig van nappal, mint ameddig éjszaka. Vagyis a fény-sötétség erők egyensúlyban vannak. Ahogy kint, úgy bent, azaz bennünk is. Ebből az egyensúlyi pontból kezd el erősödni a fény napról napra, hogy majd 3 hónap múlva elérje a csúcspontját.
Ha a kört nézzük, akkor ezen a ponton egyensúlyban van a felső, és az alsó világ, a tudatos, és a tudatalatti. Ez a születés, elindulás egyensúlya, vagyis erről a pontról kifelé, felfelé indulunk el a nappal, a fénnyel együtt. Ezen a napon egyetlen pillanat alatt tudatosíthatjuk magunkban a két erőt harc nélkül, teljes egyensúlyban, mert ez egy látszólagos nyugalmi állapot. Mérlegre tehetjük, mit akarunk megszülni, minek akarunk életet adni abban az évben. Ezt célszerű ezen a napon átgondolnunk, átéreznünk, és elhatároznunk, hiszen szándékunkat támogatja most az idő. Minden, amit kívánunk (újként) a magunk számára egy év alatt, azt most idézzük meg, hogy elindulhasson az idő útján felénk, hogy majd a térben is megnyilvánulhasson. Most van itt az ideje, ezen a napon, hogy megnevezzük, magunkhoz hívjuk.
Ne feledd, aminek életet adsz, azért felelős vagy! Azzal együtt fogsz élni, az belép a világodba. Ezért olyat kérj, amiben a legnagyobb tisztaságú szeretet működik, és nem árt sem neked, sem másnak.
A tavaszponton – ahogy a napfelkeltekor is – arccal a nap felé fordulunk, a fény felé a hosszú sötétség után. Új levegőt veszünk, új év kezdődik, ez az új dolgok megszületésének, táplálásának, gondozásának ideje. A megújulás, az újjászületés.
Ezen a napon napkeltekor célszerű szer-tartást végezni (légzőgyakorlatot) Kelet felé fordulva füstölővel.
Levegő-energia
Újhold minőséget hordoz
A Halak csillagkép áll mögötte (feltámadó, újjászülető megváltó impulzus)
Rafael arkangyal kapcsolódik hozzá
Kép forrása: Pinterest.com
Nyári napforduló (június 21 körül):
A térben a DÉL pontja, a nap a zeniten. Pont a fejünk felett. Nyár van. A legerősebb a fény a világban, a leghosszabb a nappal. A gyümölcsök érnek, szívják magukba a nap fényét. Vannak gyümölcsök, amik beérnek eddigre. Ez a fordulópont a külső érlelés, növesztés idejét hozza el. Ezt a külső napfényt az ember éppúgy, mint a növények, magába szívja. Feltöltjük a fényraktárainkat a testünkben. Az isteni fényerők ekkor a korona-csakránkon keresztül felülről áradnak ki ránk. Nincs más dolgunk, mint ezt befogadni, megnyílni felfelé. Egyfajta fény-koronázás ez.
Az önfeledt öröm megélésének, kifejezésének az ideje. A lazaságé, a bolondságé, az áradó örömé.
A nyári napforduló igazi fényünnep. Innentől kezdődően rövidülnek a nappalok, csökken a külső fény a világban. A fény egyre beljebb vonul az emberbe. A befogadott fény egyre mélyebbre hatol az emberben, egyre inkább a részévé válik. Így erősödünk, fényesedünk, tudatosodunk a következő 3 hónapban.
Ez a pont alkalmas egy fény-egyesülésre, amelynek megjelenítője a tűz, és az ilyenkor szokásos tűz-ugrás. Az ember testi közelségbe kerül a tűz-energiával, a fénnyel.
Ekkor a NAPpálya metszi a tejutat, vagyis az isteni fény-erők áradnak be a földi világba. Az emberi, és az isteni világ összekapcsolódik. Itt találjuk az Orion csillagképet, amely a kezével épp felnyúl a tejútra. Kilépési pont ez a naprendszer vízszintes köréről a beavatott hősnek, - aki végigjárta ebben a világban a körét – az istenek útjára, a tejútra. Szoláris, férfi természetű beavató minőség.(Az Isten)
Beavatási idő-minőséget hordoz tehát, tudatszint-váltási lehetőség.
Ezt az isteni fényt befogadhatjuk most, és áldását kérhetjük a következő 6 hónap eseményeire.
Szer-tartási ideje ennek a napnak a dél, dél felé fordulva, a szabadban (napon) (fa-állás, vagy felnyújtott kézzel a fenti fény üdvözlése, befogadása).
Tűz-energiájú, kiáradó minőségű.
Felszálló holdcsomópont természetű (12)
Michael arkangyal kapcsolódik hozzá
Kép forrása: Pinterest.com
Őszi napéjegyenlőség (Szeptember 22.körül)
A térben a NYUGAT pontja, a napnyugta, ahol a fény eltűnik a szemünk elől, és levonul az „alsó világba”. Ősz van. Az aratás ideje, a betakarításé, a szüreté.
Amely magot tavasszal, a tavaszi napéjegyenlőségkor elvetettünk, annak gyümölcsét most learatjuk. Amit elindítottunk akkor, az most láthatóvá válik a külső világunkban is, a fizikai síkon. Mert ez a Föld-energia pontja (ideje).
A betakarított termést pedig elraktározzuk, a begyűjtött tapasztalatokat feldolgozzuk a következő 3 hónapban. Belső, láthatatlan munkát végzünk, ahogy a nap is eltűnik a szemünk elől. Ha nem a tudatosan elindított energiáink térnek vissza hozzánk, akkor most a külvilágunkban történt események gyökerét megkereshetjük korábban az időben, az életünkben. Megláthatjuk, mi tért vissza hozzánk. Ebből felismerhetjük öntudatlan teremtéseinket is.
Ezen a ponton az időben tudatosan elengedhetünk dolgokat az életünkből. Olyanokat, melyek már megkötnek, nem szolgálják a fejlődésünket, melyeken túl kellene lépnünk. Mint a kinőtt ruháinkat, úgy vethetjük most le a kinőtt élethelyzeteinket, körülményeiket, szokásainkat, betegségünket, ragaszkodásainkat, félelmeinket, társaságunkat, kapcsolatainkat, munkánkat, rögeszméinket...stb. Ez szintén igényel egy belső döntést, egy számbavételt, életünk mérlegelését, amit ezen a másik egyensúlyi ponton most könnyen megtehetünk. Mivel ez az időpont is a fény-sötétség, a tudatos-tudattalan világ egyensúlyát hordozza (a nappal hossza megegyezik az éjszakáéval), alkalmas a számvetésre.
Itt azonban nem ültetünk, nem új dolgokat indítunk el, hanem temetünk, búcsúzunk, hiszen ez a halál, az elengedés a fény eltűnésének a pontja. Remek idő arra, hogy minden felesleges dolgot kiszórjunk az életünkből (tudatilag, és a fizikai síkon megnyilvánítva, jelezve egyaránt), hogy rendet tegyünk, hogy csak azt hagyjuk meg kint és bent, amire valóban szükségünk van, amivel valóban együtt akarunk élni. Remek alkalom ez a fordulópont továbbá arra, hogy ezzel az energiával a hátunk mögött most hozzányúljunk olyan kényes kérdésekhez az életünkben, amelyekhez máskor nem lenne elég erőnk. A beragadt élethelyzeteink, - melyek a szenvedés forrását jelentik az életünkben – most könnyebben megragadhatók. Elég ezen a napon belül meghoznunk az elengedéssel kapcsolatos döntésünket, és azt szimbolikusan (a szertartás keretében) megnyilvánítani, testet adni neki. A következő 3 hónapban az elengedésünk elkezd megnyilvánulni.
Szer-tartási ideje a napnyugta, iránya a Nyugat, a földön ülve, fekve, vagy állva, kenyérrel, és borral ünnepelve a természet bőségét, a termékenységet, és saját döntésünket.
Telihold természetű
A Szűz csillagkép áll mögötte a jelen időben (a tiszta, termékeny, istenszülő anya-kép, az anya-természet)
Gabriel arkangyal kapcsolódik hozzá
Kép forrása: Pinterest.com
Téli napforduló (december 21. körül)
Térbeli pontja az ÉSZAK, az éjfél, az éjszaka közepe tartozik hozzá. Tél van, a természet is alszik. Alig van fény a világban.
Ezen a ponton a tejút újra metszi a nappályát, szemben az Orionnal, a Kígyótartó beavató csillagképénél.
Egy újabb beavatás vár az utazóra, aki önmagát megnyitja a misztérium előtt. A tejút alsó-fényerői ekkor az ember gyökér-csakráján keresztül áradnak be. A kígyó a tejút hasadékába hatol, mint egy isteni hüvelybe. A megtermékenyítés, az isteni nász ideje ez, amely eldugottan, a sötétben történik, de amely fényt fog szülni a világba.
Az égi szerelem, a valódi szer-elmeskedés ideje. A fény-fogantatásé, a magok találkozásáé.
Víz-energiájú, alulról befogadó minőségű idő ez. A kígyótartó lunáris, női beavató minőség. (az Istennő) Ekkor foganhat meg bennünk az isteni mag. A tejútról a hős, az isteni minőség a hasadékon keresztül lép be ebbe a világba.
A legrejtettebb titkok feltárulásának, és a teremtő álmoknak az ideje, beavatódás az ős-emlékezetbe.
Szer-tartási ideje: éjfél, égtája Észak, gyertya, a gyökér-csakra megnyitása, az alsó tejúterők befogadására, szerelem, tantra.
Uriel arkangyal kapcsolódik hozzá
Az ősi időkben a szakrális építményeket úgy emelték, hogy az idő e négy sarokpontját a térrel összehangolva mindenkor figyelembe vették. Ezáltal ezek a beavatási helyek tér-idő átjárókat nyitottak az ember számára, melyen szabadon átjárhatott. Valódi idő-utazás volt ez. Abban az ősi korban még ismertük az idő természetét, és tudatunkat összhangban tartottuk vele.
Most újra eljött az idő, hogy ősi tudásunkat fel-elevenítsük, az isteni létet magunkban meg-elevenítsük, és szabadok legyünk.
Kép forrása: Pinterest.com
Írta: Zóé forrás:magunk.hu