PARADOXONOK
2022-06-02
Az élet oltárképe a szeretet, imádsága az áldozat
PARADOXONOK
Az emberek manapság az életet, úgy látszik, üzletnek tekintik. Pedig nem üzlet, hanem szentség. Oltárképe a szeretet, imádsága az áldozat.
Az életet korántsem a szándék és az akarat irányítja. Életünk inkább az idegek, az izomrostok, a titokban fejlődő szövetek játéka, amelyben elrejtőzik a gondolat és álmodik a szenvedély.
Csak kétféle tragédia van ezen a világon.
Az egyik, ha az ember nem éri el azt, amit akar, a másik, ha eléri. Ez utóbbi sokkal rosszabb – ez az igazi tragédia.
Az ember igazi tökéletessége nem abban rejlik, hogy mije van, hanem abban, hogy kicsoda az ember.
Az élet öröméért, szépségéért, színéért kell lelkesülnünk.
Mentől kevesebbet beszélnek az élet nehézségeiről, annál jobb.
A gondolkodásnak értelme, akárcsak az életnek értelme: a fejlődés.
Az élet a legritkább dolog a világon. A legtöbb ember csak létezik – ez minden.
Az élet célja az önkifejlődés.
Tökéletesen realizálni a saját természetét: ezért van mindegyikünk a világon.
Az élet sohasem igazságos és talán a legtöbb emberre nézve jó, hogy nem az.
Ami után az ember mindig törekedett, az se nem az öröm, se nem a bánat, hanem egyszerűen az élet.
Igyekezett élni intenzíven, teljesen, tökéletesen.
Ha az ember ezt meg tudja tenni anélkül, hogy másokat elnyom, vagy tevékenysége öröm neki, akkor egészségesebb lesz, műveltebb lesz, inkább lesz ő maga.
Az öröm a természet pecsétje, beleegyezésének jele.
Ha az ember boldog, harmóniában van önmagával és környezetével.
Az önszeretet egy életfogytig tartó regény kezdete.
Aki krisztusi életet akar folytatni, az tökéletesen és teljesen a saját életét éli.
Oscar Wilde