SENECA - A világ közepe
2020-06-06
A világegyetem közepe Isten, a te világod középpontja a lelked
SENECA – A világ közepe
Az igaz embert a lelke irányítja: egyenesen jár, és nem hamis utakon törekszik a magas ég felé, amelyre föltekint – a saját erejét használja, hogy a meredek kaptatókon járni tudjon. Ezt az erőt az istenek ajándékozták bőkezű adakozással az embernek. Élesztgesd hát belül, és tápláld önmagadban az istenektől származó fényt, amelyről idejöveteled hajnalán pontosan tudtad:
az istenek hatalmas ereje világít benned is – hiszen a világ közepe nem az ember, hanem a lélek!
Állhatunk a föld bármely pontján, ugyanaz a csillagos égbolt tekint le ránk, és visszanézve: a menny egyforma távolságra van mindenkinek. Amíg szemem élvezheti e páratlan látványt, amellyel betelni nem bír soha, amíg a Napban, a Holdban és a csillagokban gyönyörködhetek, látva ébredésüket, kémlelve lenyugvásukat, egy vagyok velük, és egy vagyok azokkal, akik ugyanígy részesei e nem mindennapi igézetnek: a természet, a világ, az élet, a lélek folytonosságának.
A világ közepére, a lelkedhez, egy titkos ajtón juthatsz be.
A világegyetem közepe Isten, a te világod középpontja a lelked. Isten minden világ fölött uralkodik, a lélektől egyetlen világ sorsa függ – az emberé. A lélek éppoly hatalmas a földön, mint a magas égben az istenek.
Tudod-e, hogy mi az emberben lakó legnagyobb erő?
A lélek: a hajlíthatatlan, az alázatos, a nagy lélek. Minek neveznéd, ha nem az emberben vendégeskedő istenségnek? Isten fenségéhez földünkön, de a világegyetem egyetlen távoli pontján sem érhet fel semmi – tisztasága, fénye, halhatatlansága, igazságossága, szeretete a lélek által költözött belénk. Mondottam: semmi nem méltó a csodálatra a lelken kívül – ha az nagy, minden látszólagos nagyság porba hull mellette.
Ő a világ közepe – ha kell, szelíd, ha kell, rendíthetetlen kormányosa ő az embernek.
Fordulj lelkedhez tanácsért!
SENECA: Boldogságra születtél
[Kassák Könyvkiadó, 2006]
Fordította: Vágó Gy. Zsuzsanna