Az angyalforras.hu weboldalt saját forrásokból tartjuk fent.
Ha szeretnél hozzájárulni működéséhez, kattints a támogatom gombra!

Köszönjük támogatásod! TÁMOGATOM!

Spiritualitás és vallás

2019-04-21

Eckhart Tolle: Vallásokon kívül megjelent spirituális tanítások hatására

belső templom 1.jpg

Kép: Pinterest.com

 

Spiritualitás és vallás

 

Mi a kialakult vallások szerepe az új tudatosság megjelenésében?

 

Sokan már tisztában vannak a spiritualitás és a vallás közti különbséggel. Ők tudják, hogy egy hitrendszer – az abszolút igazságnak tekintett gondolatcsokor – még nem tesz minket spirituálissá, bármilyen legyen is azoknak a hiteknek a jellege. Sőt, történetesen minél nagyobb mértékben teszed gondolataidat (hiteidet) identitásod részévé, annál jobban elszakadsz a benned rejlő lelki dimenziótól. Sok „vallásos” ember ragad le ezen a szinten.

 

Az igazságot egyenlőnek tekintik a gondolattal, és mivel teljes mértékben a gondolattal (elméjükkel) azonosulnak, identitásuk tudattalan védelmének megkísérlése érdekében azt állítják, hogy kizárólag ők birtokolják az igazságot.

 

Nem veszik észre a gondolat korlátait. Amíg nem hiszed (gondolod) pontosan azt, amit ők, addig a szemükben te rossznak számítasz, és ennek alapján – nem is túl régen – még arra is feljogosítva érezték magukat, hogy ezért téged megöljenek. Egyesek még ma is így vannak ezzel.

 

Az új lelkiség, a tudat átalakulása, nagyrészt a létező, intézményesített vallások keretein kívül jelentkezik.

 

Még az elme uralta vallásokban is mindig akadtak a lelkiségnek szigetei, bár az intézményesített hierarchiák fenyegetve érezték magukat tőlük, és gyakran igyekeztek őket elnyomni. A vallási struktúrákon kívüli spiritualitás széles skálájú megjelenése teljesen új fejlemény. A múltban ez elképzelhetetlen lett volna, különösen nyugaton, minden kultúra legelmeuraltabbjában, ahol a keresztény egyháznak tulajdonképpen kizárólagos jogosítványa volt a lelkiségre. Nem állhattál egyszerűen fel és tarthattál spirituális jellegű beszédet, illetve nem publikálhattál spirituális jellegű könyvet, ha az egyház nem hagyta azt jóvá. S ha mégis megtetted, gyorsan elhallgattattak. Most azonban még néhány egyházon és valláson belül is változás jelei mutatkoznak. Ez szívmelengető, és az ember a nyitottság legkisebb jeléért is hálás, mint amilyen például II. János Pál pápa egy-egy mecsetbe és zsinagógába tett látogatása volt.

 

Részben a kialakult vallásokon kívül megjelent spirituális tanítások hatására, de az ősi keleti bölcselet tanainak a beáramlása miatt is, a hagyományos vallást követők közül egyre többen képesek túllépni a formával, a dogmával és a merev hitrendszerekkel való azonosuláson.

 

Felfedezik a saját spirituális tradíciójukban rejlő eredeti mélységet, ahogy felfedezik a mélységet önmagukban.

 

Felismerik, hogy „spiritualitásod” mértéke független attól, hogy mit hiszel, ám maximálisan összefügg a tudati állapotoddal. Ez pedig meghatározza, hogy mit teszel a világban, és miként lépsz kapcsolatba más emberekkel.

 

Akik képtelenek túllátni a formán, azok még mélyebbre ássák magukat hiteikbe, más szóval: elméjükbe. Manapság nem csupán a tudatosság példátlan beáramlásának, hanem az ego „elsáncolásának” és fölerősödésének is a tanúi vagyunk. Egyes vallási intézmények nyitottak lesznek az új tudatosságra; mások azonban meg fogják keményíteni doktrinális „hadállásaikat”, és részévé válnak mindazon további, ember alkotta struktúrának, amelyen keresztül a kollektív ego védi magát és „visszatámad”.

 

Egyes egyházak, szekták, felekezetek és vallási mozgalmak alapvetően kollektív, egós entitások, amelyek ugyanolyan mereven azonosulnak mentális álláspontjukkal, mint bármely politikai ideológia követői, akik a valóság bármely alternatív értelmezése elől elzárkóznak.

 

Az ego sorsa azonban az, hogy feloldódjon, és valamennyi megcsontosodott struktúrája – akár vallási, akár más intézménnyel (pl. vállalattal vagy kormánnyal) kapcsolatos – belülről fog szétesni, bármily erősen körülbástyázottnak is tűnjön.

 

A legmerevebb struktúrák, a változásnak leginkább ellenállók fognak először összeomlani.

 

Ez már megtörtént a szovjet kommunizmussal kapcsolatban. Milyen erősen körülsáncoltnak, milyen szilárdnak és monolitikusnak tűnt, és mégis néhány év alatt belülről esett szét. Ezt senki sem látta előre. Mindenkit meglepett, ami történt. Számos hasonló meglepetés vár még ránk.

 

 

Eckhart Tolle

ÚJ  FÖLD - Részlet