Tudatszintek, kondicionálások

 Kép forrása: Pinterest.com

Tudatszintek, kondicionálások

A buddhista pszichológia a tudatot tudatszintekre bontja. A Zen-buddhizmus szerint az első ötöt az érzékszervek, a hatodikat a hétköznapi értelemben vett tudat (amiről tudunk), a hetediket a tudatalatti (amiről nem tudunk), a nyolcadikat a tudattalan (tudattartalmak, ebben vagy az előző életeinkben tanult, ill. velünk született automatizmusok, rutinok, emlékek, érzések), a kilencediket az "Én" alkotja, amely az Univerzummal és a "Végső Okkal" van kapcsolatban. Ezek a tudatszintek jól elkülöníthetők, mindegyikük egy, az "Én"-nek a külvilág felé történő transzformációs szintjét jelenti. Az "Én" miután "dimenzióban" különbözik a körülöttünk lévő anyagi-fizikai világtól, kifelé csak úgy nyilvánulhat meg, ha a "plusz dimenziót" időbeli folyamattá transzformálja. Az ilyen transzformációk, mint az asztrológiánál vagy a kártyavetésnél analógiák segítségével, valamint nagyobb jelentéstartalmak szimbólumokká történő egyszerűsítésével történik.


A beszéd, a tudomány nyelve, a matematika mind kidolgozták a saját szimbólumrendszerüket. Ezek a tudatos cselekvés eszközeit képezik, és a hatodik tudatszinthez tartoznak.


A hetedik tudatszint a hétköznapi ember számára legjobban az álmokban, és annak szimbolikájában nyilvánul meg. Ugyanis amikor alszunk, nem működik a hatodik tudatszint, így az "alatta" levőt megfigyelhetjük. Tudott, hogy az álmok sajátos törvényszerűségekkel és szimbolikával rendelkeznek. Ezek "megfejtése" ugyanolyan nehéz, de megtanulható technika, mint az asztrológia vagy a kártyavetés. A mai pszichológia a szimbolikát a tudat elöl történő "elrejtés" (felejtés) eszközének tekinti, mi inkább egy hiányos tudattartalomnak tekintjük, amely a közvetítő közeget képező transzformációs szinten helyezkedik el az "Én" és a külvilág között. (A tanulás és a felejtés témájával "A tudat fejlődése" c. rész részletesen foglalkozik.)


Úgy tűnik, hogy a tudatalattinak ez a szimbolikus része csak egy "rügy"-nek nevezhető abban az értelemben, hogy a tudat fejlődése még nem tart ott, hogy világos jelentéstartalom is kapcsolódjon hozzá, vagyis a hajtás kinőjön a fényre. A tudatos működése során (ébrenlét) ezek a hajtások kirekesztődnek a gondolatainkból, azonban amikor alszunk és eggyel alacsonyabb szinten tartózkodunk, megjelennek.


A nyolcadik tudatszinten olyan tudattartalmak találhatók, amelyről a mai pszichológiának csak sejtései vannak, azonban a meditációs gyakorlatot folytatók számára közvetlenül észlelhetők. Köztudott a jógik különleges képessége a vérnyomás, a szívritmus stb. tudatos szabályozása területén. Ezek látványos, a mai orvostudományt is meghökkentő mutatványok tudatosan kiépített kondicionálások, amelyek mögött a látványnál sokkal mélyebb tartalom, önismeret húzódik meg. A nyolcadik tudatszint elemei szintén felismerhetők álmainkban, bár osztályozásuk, eredetük megállapítása szintén meditációs gyakorlatot igényel.


A kondicionálások lényegének megértéséhez először említsünk egy igen egyszerű példát: az alfa állapot tudatos elérését. Az agykontrollban az alfa állapot gyors előidézését az un. háromujj technikával oldják meg: "most összeérintem a három ujjam, és alfa állapotba kerülök". Ekkor a tudatszinteken a következők történnek:


Hatodik szint: "El akarom érni az alfa állapotot" (döntés, akarat);

Hetedik szint: "A három ujjamat összeérintem" (szimbolikus eszköz, hiszen fiziológiailag az ujjak nem függnek össze az alfa állapottal);

Nyolcadik szint: "Átkapcsolok alfába" (az alfa állapot emlékének, érzésének felidézése);

Kilencedik szint: "Én" (üres, időtlen lét érzékelése).


Látjuk, a szimbolikus eszköz (a három ujj összeérintése) mintegy kulcsként működik egy emlék felidézéséhez. Ez az agykontrollban tudatosan megtanított, egyezményes kulcs egy emlékhez vezető ajtót nyit, amely mögött az "üres és időtlen Én" tudatállapota húzódik meg. Ha létrejön az alfa állapot, a hatodik (idővel rendelkező fizikai) és a kilencedik (időtlen) szint közötti transzformáció sikeres volt. (Alfa állapotban valóban egy belső megnyugvást, ürességet és az idő megszűnését lehet érzékelni.)


A varázsvessző működése, pontosabban működtetése, mert itt a műszer maga az ember, aki a vesszőt csak mint a műszer mutatóját alkalmazza:


Hatodik szint: "vizet akarok keresni" (döntés, akarat);

Hetedik szint: "varázsvessző kileng a víz felett" (szimbolikus jelentéstartalom);

Nyolcadik szint: "víz nincs...van" (a víz nincs ill. víz van emlékének/érzésének felidézése);

Kilencedik szint: "tudom hol van" (kapcsolat az Egyetemes Tudással, Én=Univerzum).


Természetesen ahhoz, hogy a "víz nincs...van" emlékké/érzéssé váljon, sokat kell gyakorolni. A gyakorlás során kondicionálás jön létre.


 
 Kép forrása: Pinterest.com

A külvilág és az Én közötti kapcsolat biztosításához tehát három transzformációra van szükség:


1. hatodik - hetedik (szimbólumkeresés)

2. hetedik - nyolcadik (időkapu)

3. nyolcadik - kilencedik (újabb időkapu)


A kondicionálás tehát a hetedik (szimbólumok) és a nyolcadik (érzetek, érzések, emlékek) ill. a további szintek között létrejövő kapcsolatot jelent. Az "Én" és a külvilág közötti transzformációs folyamatok szintek között történnek. A kondicionálás az időtlent (Én, "Univerzum", emlékek) időbelivel köti össze (érzékelés, gondolat, cselekvés).


A buddhista pszichológia kifejezetten felhívja a figyelmet a viselkedésünk kondicionált jellegére. Éppen ezért most foglalkozzunk a kondicionálások egy speciális fajtájával, amely a karmával (személyiség, viselkedés, sors) áll szoros kapcsolatban.


A nyolcadik szinten ebben az esetben érzetek komplexuma (érzés) áll. Az érzeteket és ezek kombinációit (érzéseket) a buddhista pszichológia szisztematikusan, részletesen is leírja. A nyolcadik szinten levő érzéshez a hetedik szinten különböző, szimbólumokkal megnevezhető tudattartalmak kapcsolódnak. Ezek a szimbólumok a "karmikus vétség elkövetésének" körülményeit tükrözik. A szimbólumokból álló kulcs "nyitja" a kondicionálást, vagyis az illető hasonló szituációban hasonlóképpen viselkedik, mint a "karmikus vétség" elkövetésekor. A kulcs azonban akkor is működik, ha nincs minden szimbólum-elem jelen egyidejűleg.



Történetünk főszereplője legyen egy kisfiú, akinek egy bácsi az utcán, ahol nagyobb tömeg gyűlt össze, kiflit ad ajándékba. A kisgyerek nem szereti a kiflit, és ezt az anyja is tudja. Amikor a bácsi megkérdezi, hogy szereted-e a kiflit, az anyja azt súgja, hogy "mondd azt, hogy »igen«". A gyerek nem teszi ezt, mert hát nem szereti. Tisztában van vele, hogy valami rosszat tesz ezzel a bácsival, de erre a szituációra semmilyen más, megfelelő megoldást nem ismer. Ezért úgy reagál, mint általában az agresszióra: ellenáll. (Itt tehát egy döntéssel szándékosan összeköt két dolgot, bár tudja, hogy ezzel hibát követ el.) Az anya, mivel nem fogad szót, a közönség előtt megveri.


Hetedik szint: tömeg - bácsi (férfi) - anya (nő) - ajándék - beszéd - hazugság (nem szeretem) - erőszak

Nyolcadik szint: harag+félelem


A hetedik szinten levő szimbólum-komplexum időben szilánkokra robban szét, amely szilánkok egyenként is képesek működtetni a kondicionálást. Minél több szimbólumból áll a szilánk, annál erősebb a hozzá kapcsolódó érzés.

A példánál maradva későbbiekben a következő viselkedésformákat lehet megfigyelni:


tömeg - beszéd: fél társaságban megszólalni, ha szóvá teszik haragszik;

tömeg - beszéd - nő: a tanítónéni megkéri, hogy az osztály előtt énekeljen el egy dalt. Lámpalázas, minél inkább unszolják, annál inkább haragszik, nem tud énekelni;

beszéd - hazugság: nem hajlandó hazudni, hazugságok hallatán különös düh fogja el, nehezen tűri az igazságtalanságot, ezért főnökeivel - különösen, ha nőneműek - gyakran összeütközésbe kerül;

férfi - beszéd: nem szeret férfiak társaságában lenni, bár mindig is hiányát érezte barátokban. Ennek ellenére inkább lányok között tölti szabad idejét...

tömeg - férfi - ajándék: a tornaórán egy gyakorlat elvégzésével küszködik. Odamegy a tanár, és segíteni akar neki. Minél segítőkészebb a tanár, annál kevésbé megy a gyakorlat. Mindketten feladják. Később, amikor egyedül megpróbálja, sikerül;

ajándék - beszéd - nem szeretem: nem szeret ajándékot kapni, meglehetősen undoknak tartja környezete, hogy még megköszönni sem hajlandó.



A fentiekből is látszik, hogy mennyire beszűkülnek egy ilyen embernek a lehetőségei, és sorsát mennyire meghatározza egy ilyen jelenet ("karmikus" jelenet).


Ha regressziós hipnózissal előhívják a fenti jelenetet, a páciensnek lehetősége van arra, hogy kis segítséggel megoldást találjon az ilyen negatív szituációk kezelésére. Ez a következő lépésekben történhet:

1. "Ez a szituáció nem az a szituáció": felismertetik vele, hogy nem megfelelően kezeli a helyzetet; ezzel tulajdonképpen ő is tisztában van (a kondicionálás feloldása, "oldás").

2. Megoldáskeresés: ha valaki ajándékot ad neki, és az esetleg nem tetszik, nem kell hazudnia, azt is mondhatja, hogy "Ön mindig olyan kedves hozzám". Ezzel a mondattal éppen adekvátan válaszolt, nem hazudott, és nem is bántott meg senkit. (Új kondicionálás létrehozása, "kötés".)

Ezzel megszűnt a kondicionálás. A hatodik tudatszinten létrejött valami, amelyet az egykoron kisfiú, felnőttként így fogalmaz meg: "Csak azt tudom, hogy ilyen szituációban gyerekkorom óta mindenki csak kiabált velem, de nem tudtam miért. Most már értem" - "a hajtás kinőtt a fényre".


(Megjegyzés: természetesen nem csak a kisfiú követett el hibát a jelenetben, hanem az anya is. Mi csak a kisfiú szempontjából vizsgáltuk meg az eseményt. Az anya számára a jelenet szintén karmikus jelentőséggel bírhat és következményekkel jár.)


Az un. szimbólumterápia ill. szimbólumdráma, amit a mai pszichológia alkalmaz, éppen ezeknek a szimbólumoknak a feltérképezésén alapszik. Szimbólumokkal folytatott párbeszéd során fény derül a kondicionálás keletkezésének körülményeire, sőt a kondicionálás fel is oldódhat.


Tudni kell, hogy a meditáció "végső" céljának elérése, a megvilágosodás akkor lehetséges, ha a meditáló mind a hetedik, mind a nyolcadik szintet kellőképpen megismerte, bizonyos szálakat az "oldás és kötés" módszerével kiegyenesített (vagyis kondicionálások segítségével megteremtette a kilencedik és a hatodik szint közötti megfelelő kontaktust).



M. Zoltán: A TÉRIDŐ KULCSA:

A TUDAT c. könyv részlet

Összefoglaló ismeretek pszichológusoknak, látnokoknak,

 asztrológusoknak, fizikusoknak,

az ezoterika és a parajelenségek iránt érdeklődőknek

Asztrálfény - Kincsesbánya

 Kép forrása: Pinterest.com