VIZUALIZÁLÁS

 Kép forrása: Pinterest.com

E gyakorlat elvégzéséhez üljünk le egy kényelmes székre, vagy lótuszülésben egy földre tett párnára. Hátunkat tartsuk egyenesen.

 Először, amikor az egyik meditációs gyakorlat segítségével megnyugtattuk elménket, fordítsuk figyelmünket az első csakrára.

Jelenítsük meg képzeletben mint az óramutató járásával megegyező irányban kavargó, vörös fényörvényt.

(Az óramutató járásával egyező irány úgy adódik, ha a csakrát a testen kívülről szemléljük.)

A fényörvény alattunk helyezkedik el, forgó tölcsérjének nagyobb vége a föld felé nyitott, a csúcsa pedig a gerincoszlop alja felé mutat. Mialatt örvényleni látjuk, lélegezzük be a vöröset, majd fújjuk ki.

Belégzéskor jelenítsük meg vörösnek a lélegzetünket.

Kilégzéskor ne jelenítsük meg, csak figyeljük meg, milyen színű. Ezt addig ismételjük, amíg egyaránt tisztán nem látjuk a vöröset a ki- és belégzéskor is.

Ha kilégzésnél a vörös szín világosabb vagy zavaros, ez azt jelenti, hogy egyensúlyba kell hozni a vörös energiákat. Ha világosabb, akkor a mezőnek több vörös energiára van szüksége. Ha zavaros, akkor meg kell tisztítani az alsó csakránkat. Addig ismételjük a gyakorlatot, amíg a be- és kiáramló színek egyformák nem lesznek.

Ez az összes csakrára érvényes.

Megtartva az első csakráról alkotott képet, térjünk át a másodikra, amely kb. 5 cm-rel szeméremcsontunk felett helyezkedik el. Két örvényt jelenítsünk meg képzeletben, az egyiket a test elülső, a másikat hátsó részén.

Nézzük, ahogy élénk narancsvörös színben kavarognak, az óramutató járásával egyező irányban. Lélegezzük be a narancsvörösét, majd fújjuk ki. Ismételjük meg. Ügyeljünk, hogy a be- és kiáramló színek megegyeznek-e, mielőtt még továbbmegyünk.


Az első két csakráról alkotott képeket fenntartva, haladjunk tovább felfelé, a hasi idegközpontnál fekvő harmadik csakrához (napfonat).

Itt két sárga kavargó örvényt jelenítsünk meg. Lélegezzük be, majd fújjuk ki a sárgát. Ismételjük addig, amíg a sárga be- és kilégzéskor is teljesen tiszta lesz.

Haladjunk tovább a szívhez. A kavargó örvények zöldek. Lélegezzük be, majd fújjuk ki a zöldet, amíg a színek egyensúlyba nem kerülnek. Mielőtt továbbindulunk a torokcsakra felé, győződjünk meg arról, hogy az összes többi csakrát (amelyéket már feltöltöttünk) is látjuk kavarogni.

A toróknál végezzünk be- és kilégzést kékben, az óramutató járásával egyező irányban kavargó örvényeken keresztül.

A harmadik szemcsakránál a fej első és hátsó részén kavargó örvényeket violaszínűnek jelenítsük meg. Ismételjük meg a légzőgyakorlatokat.

Menjünk tovább a fejtetőhöz. Ez opálos fehér, amint a fejünk tetején ül, az óramutató járásával egyező irányba forogva.

Lélegezzük be a fehéret, majd ki. Ismételjük meg. Nézzük, ahogy mind a 7 csakra az óramutató járásával egyezően mint függőleges erőáram fel-le áramlik a gerincoszlop mentén. A légzéssel összhangban lüktet. Belégzéskor felerősödik, kilégzéskor gyengül. Csúcsaiknál az összes csakra kapcsolódik hozzá.

A fej tető képezi a felső be- és kijáratot, a gyökércsakra pedig az alsót, az energiának az aurán keresztüli áramlásához.

Figyeljük, ahogyan belégzéskor a lüktető energia áthatja az összes csakrát. Most az egész mező fel van töltve nagy mennyiségű tiszta energiával.

 Kép forrása: Pinterest.com