Párkapcsolati minták

 Kép forrása: Pinterest.com

Párkapcsolati minták

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a párkapcsolataikban rejtett, fel nem ismert mintákat követnek.

Ez azt jelenti, hogy miközben azt éljük át, hogy szívünk szabadon választ és a választás után is mindig az adott helyzetnek megfelelően a lehető legjobb döntéseket hozva működünk a kapcsolatunkban, valójában nehezen tetten érhető belső erők hatására cselekszünk, így vagy úgy.


Az a „belső erő”, amiről itt szó van, nem más, mint valamiféle jó előre belénk kódolt minta.

Ez a minta vezeti érzéseinket, döntéseinket, a kapcsolat bonyolítása során. E minta először is a választásainkban jelenik meg, abban, hogy ki az, aki megtetszik nekünk, akit vonzónak találunk. Például, ha valaki hajlamos valamiféle destruktív kapcsolati kommunikációs játszmára, az olyan embert fog vonzónak találni, aki ugyan ennek a játszmának egy másik szerepét alakítja. Ilyen az, amikor valaki újra és újra alkoholista partnert választ magának, vagy olyat, aki depressziós, netán olyat, aki az életében folyamatosan bénázik. Ebben az esetben az, aki efféle partnert választ, az szeret a megmentő szerepében tetszelegni, míg partnere valamiféle áldozat, aki látszólag alig várja már, hogy megmentsék őt.


Természetesen ez a megmentés nem jár sikerrel, hiszen a dolog lényege pontosan a megfelelő szerepek folyamatos fenntartása.

Az alkoholista esetében ez például az, hogy az alkoholista sok minden olyat megengedhet magának, amit nem engedhetne meg magának az, aki józan, és ezért érdekelt a kapcsolat fenntartásában. Az alkoholista párja pedig abban érdekelt, hogy morális felsőbbrendűségét fenntartva a hős mártír szerepében tündököljön. Ugyanez vonatkozik narkósokra, pszichiátriai betegekre, sőt a lúzerekre is.

Természetesen nem csak destruktív játszmákon alapuló minták vannak. hiszen olyan kapcsolatot is számtalanszor láthatunk, ahol a résztvevők egymást építik igazi segítségére vannak egymásnak abban, hogy életük útját kölcsönösen egyengessék. Így vannak emberek, akik olyan párt választanak, akik idővel meggazdagszanak, karriert csinálnak, vagy valamilyen területen kimagasló eredményt érnek el ám a választás és a kapcsolat bonyolítása ezekben az esetekben is előzetes minta alapján történik.


A mintát általában az a kapcsolat nyújtja, amit gyerekkorukban magunk körül megfigyeltünk: Ez tipikusan a szülők kapcsolata szokott lenni.

Ha a szüleink gyakran veszekedtek, hajlamosak vagyunk arra, hogy könnyedén összekapjunk párunkkal, ha szüleink elváltak, akkor könnyen gondolunk a válás lehetőségére krízis esetén. Viszont ha harmóniában éltek egymással, akkor számos kommunikációs eszköz áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy saját kapcsolatunkat egy estleges válság viharaiból kimanőverezzük. Ez a minta- követés gyakran nagyon bujtatott, rejtett módon nyilvánul meg, ezért igazán jól csak  a krízis időszakaiban érhető tetten.

Az eddig említetteknél jóval mélyebb szinten az történik, hogy a párválasztásunkban és abban ahogyan a fontosabb, hosszú távú kapcsolataink alakulnak, fel nem ismert szükségleteink nyilvánulnak meg. Akkor fog működni a kapcsolatunk, ha ki tudjuk elégíteni partnerünk ugyanilyen nem látható szükségleteit és ő is kielégíti a miénket. Ilyen szükséglet lehet például az, hogy valaki mellett fizikailag vagy anyagilag biztonságban legyünk, ilyen szükséglet lehet az is, hogy párunk révén csodálatra, elismerésre tegyünk szert, vagy akár az, hogy valaki a tenyerén hordozzon bennünket.

Mindez természetes és egészséges dolog mindaddig, amíg a kapcsolatunk boldogságot és kielégülést nyújt számunkra.

Ha ez nem történik meg, akkor arról van szó, hogy partnerünk nem alkalmas, vagy nem hajlandó arra, hogy ezeket a rejtett szükségleteinket kielégítse. Ilyenkor csalódottságot érzünk és megharagszunk a másikra azért, mert nem teljesítette be várakozásainkat.

Erről partnerünk természetesen nem tehet, hisz sem ő, sem mi magunk nem tudjuk, hogy mi is az a belső igény, mit neki ki kellene elégítenie.

Ám haragunk mégis igazságtalan módon ő ellene irányul. Némiképp leegyszerűsítve arról van szó, hogy a férfiak partnerükben olyan anyukára vágynak, aki — mint minden szertő szívű anyuka — mindenben megérti, támogatja őket és bármi huncutságot is követnek el szeretetükön ez mit sem változtat.

A nők hasonlóképpen: lelkük mélyén olyan apukára vágynak, akiknek életében ők az egyetlen fénylő csillag, aki biztonságot nyújt, megóvja őket minden bajtól, az összes szeszélyüket mosolygó bölcsességgel tűri.

A probléma természetesen abban áll, hogy a legtöbb és legfontosabb igényünket partnerünk, ha akarná se tudná minden esetben kielégíteni.

A párkapcsolati konfliktusoknak minden esetben az a forrása, hogy előbb utóbb kiderül: sok-sok vágyunkat semmiféle párkapcsolatban kielégíteni nem tudjuk.


A megoldás természetesen az, hogy érett, felnőtt kapcsolatunkban lemondunk gyermeki vágyainkról és bármilyen fájó is, tudomásul vesszük, hogy azok bizony kielégítetlenül maradnak. Ennek a másik oldala az, hogy párunkat elfogadjuk olyannak, amilyen és igyekszünk őt szeretni, nem pedig valamiféle csupán a fantáziánkban létező eszményképhez ragaszkodni.

Ha ezt tesszük, lehetőségünk van arra, hogy kiszabaduljunk a minket láthatatlanul gúzsba kötő minták bilincséből és szabadon leljük örömünket és gyönyörűségünket párunkban.

 Kép forrása: Pinterest.com


Villányi Péter


Forrás:http://villanyipeter.hu/parkapcsolati-mintak/
KAPCSOSKÖNYV: Egy könyv a párkapcsolatáról és annak változatairól
http://villanyipeter.hu/eddig-megjelent-konyveim/kapcsoskonyv/