A BELSŐ LÁTÁS

 Kép forrása: Pinterest.com

A BELSŐ LÁTÁS FOLYAMATA


Most elmagyarázom, hogyan működik a belső látás.

Belső, vagy röntgenlátásommal megfigyeltem a testbe
érkező fényt útját. A következőket láttam. A fény a
harmadik szemünkön, és két testi szemünkön át lép be
a testünkbe, majd a látóidegek mentén áramlik, amint
azt az ábra is mutatja. Ez a fény magasabb rezgésszámú,
mint a látható fény, és a bőrön is át tud lépni.

A fény áthalad a látóidegek kereszteződésén, és megkerüli
a hipofízist, amely közvetlenül emögött helyezkedik
el. Ezt követően a fény útja kettéválik. Az egyik
fénysugár a szokványos látás nyakszirti lebenyeibe
irányul, a másik irányítva a szemmozgásokat a thalamuszba.

Rég megfigyeltem, hogy bizonyos meditatív
és légzéstechnikák segítéségével elérhető, hogy a hipofízis
vibrálni kezdjen, és arany színű fényt sugározzon
ki az aurába (ha az illető szerelmes, rózsaszínt). Ez a
rezgés és az arany színű fény növeli a thalamusz területe
felé elágazó fénysugarak mennyiségét. Az általam
látottak szerint a tcorpus ccallosum alján ível át, és a
belső látás detektoraként működő tobozmirigy felé
irányul. Olyan speciális légzéstechnikával lélegezve,
melyben a levegőt a hipofízis túloldalán elhelyezkedő
hátsó garatfalhoz és lágy szájpadhoz préselem, ösztönözni
tudom a hipofízist erre a rezgésre. Ez a meditációs
légzés segít abban is, hogy elmémet összpontosítsam
és megnyugtassam. A gerincem aljából arany színű
fényt hoz felfelé annak háti és rózsaszínűt annak
mellkasi oldalán. Ez a két áramlat a thalamusban ível
át egymáson. Mindez több energiát hoz a homlok közepébe
és az agy területeire, melyek segítségévellátok.

Az ilyen típusú látás szubjektív érzéklete olyan, mintha
valamit (energiát, információt) beengednék a fej
harmadikszem-régiójába. Ez a fajta látás magával hozza
azt a képességet is, hogy bármilyen, általunk választott
mélységbe igen széles skálájú, egészen a sejtszintig,
sőt a vírusokig kiterjedő felbontóképességgel vizsgálódjunk.

Az az érzésem, hogy van egy „letapogatókészülék"
a fejemben. Az agy központi részén helyezkedik el, a
harmadik szemem mögött kb. 5 cm-nyire, ahol a harmadik
szemtől egyenesen hátrafelé húzott vonal metszené
a halántékaimat összekötő vonalat. Úgy tűnik,
ez a „letapogató" érzékközpontja. Ebből a pontból bármely
választott irányba nézhetek, anélkül, hogy megmozdítanám
a fejemet, azonban rendszerint segít, ha
közvetlenül arra nézek, amit vizsgálok.

Ha egy beteg jön hozzám először, az egész test
általános „letapogatását" végzem el, hogy kiválaszszam
az érdeklődésre számot tartó területeket. A tesnek
azon területei vonzanak, melyeknek figyelemre
van szükségük. Ekkor jobban ráhangolódom erre a
területre, és finomabb felbontásban vizsgálom meg. Az
érzékenyebb „letapogatás" érdekében néha a kérdéses
területre teszem kezeimet Ezáltal könnyebben látok.

Néha másik módszert használok. Először csupán a
problémáról kérek egy képet, és ezután mentális képet
kapok a helyzetről.


 Kép forrása: Pinterest.com


1. A BELSŐ LÁTÁS KIFEJLESZTÉSE


Gyakorlat

1. Utazás a testen keresztül

A belső látás tanulásának legjobb módszere az ún. testen keresztüli utazást segítő, mélyrelaxációs gyakorlatok végzése.

Először is feküdjünk le, és lazítsunk meg minden szoros ruhadarabot magunkon. Lélegezzünk mélyen, és lazítsunk! Próbáljuk meg újból! Most vegyünk mély levegőt, és feszítsük meg a testünket olyan erősen, ahogy csak tudjuk. Tartsuk vissza a lélegzetünket, majd fújjuk ki a levegőt és hagyjuk, hogy minden feszülés megszűnjön. Csináljuk meg még egyszer.

Ismételjük meg a feszítőlégzés-gyakorlatot, de csak feleannyira feszítsük meg a testünket, mindenütt egyformán. Fújjuk ki a

levegőt. Most vegyünk mély lélegzetet, és lazítsuk el magunkat, amint kifújtuk. Ismételjük háromszor, anélkül, hogy testünket megfeszítenénk. Jelenítsük meg képileg a feszültséget, amint a sűrű mézhez hasonlóan csorog le testünkről az alattunk lévő felületre. Érezzük, hogy szívverésünk kellemes, lassú, egészséges ütemre lassul. Most képzeljük azt, hogy nagyon kicsinyek vagyunk, mint egy fénypont, és lépjünk be a testünkbe, ahol csakakarunk. Kicsiny önmagunk keresztülfolyik a bal vállunkon, megszüntetve minden feszülést, amerre halad. Kicsiny önmagunk végigfolyik bal karunkon bele kézfejünkbe, minden feszülésnek véget vetve, enyhe bizsergő érzéssel, melegséggel és energiával tölt el. Bal karunk nehéz és meleg.


Most kicsiny önmagunk visszafolyik a bal karunkon felfelé, s innen a bal lábunkba veszi útját, feloldva ott minden feszültséget, majd bal lábunkon felfelé halad, s annak végén áttér, majd vissza, s fel a jobb farunkba.


Egész testünk nehéz és meleg. Most ezzel a kicsiny önmagunkkal kezdjük el felfedezni szervezetünket. Lépjünk be a szívbe és kövessük a vér keringését testünkbe.

Jó állapotban lévőnek látszik ez a rendszer? Egészséges?

Most „utazzunk át" tüdőnkön, és vizsgáljuk meg a tüdő szöveteit. Menjünk emésztőszerveinkbe. Kövessük a testünkbelépő táplálék útját. Menjünk szánkból a nyelőcsövön keresztül a gyomorba. Milyennek látszik? Elég energiát kap? Szükségleteinek megfelelő mennyiségben vannak-e jelen az emésztőenzimek?

Kövessük az étel útját a gyomor alsó szakaszán, majd a vékonybélben és a vastagbélben. Minden rendben van?

Most menjünk fel, vissza a májhoz, a hasnyálmirigyhez és a léphez. Rendben működik?

Haladjunk végig a nemi szerveinken. Megkapják-e azt a törődést, amit megérdemelnek?

Ha van olyan hely a testünkben, ami miatt aggódunk, oda küldjük el kicsiny önmagunkat szeretettel és energiával felszerelten.

Nézzünk jól körül azon a területen. Ha bármiben is hiányt szenvedünk, hagyjuk, hogy kicsiny önmagunk tegyen valamit, ami segíthet.


Ha ki kell tisztítani, tisztítsuk ki. Ha energiára van szüksége, hagyjuk, hogy kicsiny önmagunk küldjön oda energiát.

Ha már elégedettek vagyunk felfedezéseinkkel és úgy gondoljuk, megfelelően gondoskodtunk testünkről, hagyjuk, hogy kicsiny önmagunk normális nagyságúra nőjön, és egybeolvadjon valódi önmagunkkal.


Bármikor, amikor csak kívánjuk, visszatérhetünk ehhez a fajta önmegismerési módszerhez.

Hozzuk magunkat vissza normál tudati állapotba, de maradjunk mélyen ellazultak, magabiztosak és tudatosak. Saját testünket kutattuk át.


 Kép forrása: Pinterest.com

 BARÁTUNK „LETAPOGATÁSA'


Üljünk le barátunkkal szemben egy székre. Egyikünk lehel a megfigyelő, a másik pedig a nyitott megfigyelt.

Meditáljunk, hogy elménk elcsendesüljön.

Finoman engedjük, hogy barátunk figyelmünk gyújtópontjába kerüljön. Tartsuk csukva a szemünket. Emlékezzünk, milyen érzés volt saját testünket beutazni. Most barátunk testében tehetünk egy utazást. Ez egy kicsit más érzés lesz, mert kívülről vizsgáljuk meg a testet.

Először tekintsük át a test egészét, hogy találhassunk egy területet, ami különösen f elkelti érdeklődésünket. Eleinte a kezünket is használhatjuk, de ne érintsük meg barátunkat. Később nem lesz szükségünk a kéz használatára. Amikor egy terület barátunkon ösztönösen vonz, egyszerűen szenteljünk neki több energiát figyelmünkből. Hagyjuk, hogy figyelmünk e terület szerveire összpontosuljon. Higgyünk annak, amit látunk. Jelentkezhet egy szín, egy tapintható szerkezet, egy érzés, vagy valaminek a halvány érzete. Engedjük, hogy a képek belépjenek a testünkbe.

Amikor úgy érezzük, elegendő az, amit találtunk, keressünk egy másik területet, és ismételjük meg ugyanazt. Ha egyik testrész sem vonz különösebben, akkor csak induljunk el a test felfedezésére.

Pásztázhatjuk területenként, vagy ha jártasak vagyunk az anatómiában, vizsgáljuk meg a szervrendszereket. Jegyezzük meg amit látunk.

Ha elégedettek vagyunk azzal, amit látunk, lassan térjünk vissza önmagunkhoz, és nyissuk ki a szemünket.

Beszéljük meg barátunkkal, mit is tudtunk meg. Milyen összefüggésben állnak az általunk észrevett dolgok azzal, amit ő tud magáról. Most cseréljünk szerepet és engedjük, hogy barátunk vizsgáljon meg bennünket. Legyünk passzívak, hogy megkönnyítsük munkáját.


 Kép forrása: Pinterest.com


A HARMADIK SZEMÜNK KINYITÁSÁT ELŐSEGÍTŐ

MEDITÁCIÓ


Egyik tanítómesterem, C B. Páter ajánlotta a következő gyakorlatot: Feküdjünk hanyatt, vagy üljünk le egyenes háttal.

Helyezkedjünk el kényelmesen. Vegyünk mély levegőt az orron keresztül. Először a hasunkat engedjük tele levegővel, azután mellkasunk középső, majd f első részét. Most tátsuk ki a szánkat olyan nagyra, amilyenre csak lehet. Nyelvünk hátsó részét közelítsük hátsó garatfalunkfelé, és tartsuk torkunkat olyan helyzetben, hogy a levegő csak úgy tudjon távozni, ha hátsó garatfalunk a lágy szájpad közel eső részéhez préselődik. Próbáljuk nyelvünket a lehető leghátrébb préselni. A kipréselődő hang nem bugyborékoló, hanem lágy legyen. Ne vessük hátra a fejünket. Tartsuk pontosan a gerincoszlop tetején. Lassan engedjük, hogy a levegő kiszabaduljon a testből, először a hasból, majd a mellkas középső, végül f első részéből. Mélyen lélegezzünk be és lazítsunk. Ismételjük meg az előzőekben említett légzésmódot. Amikor már kellőképpen belejöttünk, egészítsük ki a következő vizualizációval:

Amikor a levegő elhagyja testünket, jelenjen meg előttünk egy arany fény folyam, amely a hátulsó medencei területről indul és a gerincoszlopon keresztül eljut az agyközpont területére. Ismételjük meg háromszor a megismert légzésmóddal. Most koncentráljunk testünk elülső részére. Itt a fényáramlat rózsaszínűnek tűnik. Ismételjük meg szintén háromszor a légzéssel együtt. Vegyük észre, hogy a két fényáram az agy központja felett, illetve abban ível át egymáson.

Ha megtanultuk ezt a gyakorlatot, ne csináljuk meg többször, csak 3-4 lélegzésnyit testünk minden oldalára, mert nagyon elszédülhetünk. Igen nagy körültekintéssel végezzük, mert nagyon erős hatású. Mindent lassú tempóban csináljunk. Fejlődésünket nem gyorsíthatjuk f el természetellenes úton. Ez soha nem működik (bár legtöbbünk ezt szeretné).


A gyógyítás folyamán sokszor végzek gyors légzési gyakorlatokat, melyek segítenek rezgésem és energiám növelésében, és így jobban beláthatok az aurába, az aura magasabb szintjeit is látom, és magasabb frekvenciákat is tudok közvetíteni energiamezőmön át.



Hogy ezt megtehessem, a levegőt torkom felső hátsó részéhez szorítom, de ezt az orromon vett gyors, rövid légvételekkel teszem.

Mivel a fenti dolgokat nagyon sokszor gyakoroltam, most már igen könnyű megcsinálnom.

Néha nagy, egyenletes, szabályos lélegzeteket veszek szünet nélkül, és a levegőt torkom hátsó részéhez préselem, hogy összpontosítani tudjak, megtisztítsam az agyamat, és kiegyensúlyozzam energiamezőmet.

Amikor a kifinomult látás összekapcsolódik a kifinomult hallással, a kapott információ még hasznosabb lesz.


 Kép forrása: Pinterest.com

Barbara Ann Brennan - Gyógyító kezek munkásságából - részlet